Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Csalog Zsolt: A kocsi és szekér Szentes vidékén
A fuvaros egyetlen kocsialsórészén mindig cserélte a különféle felsőrészeket. Volt legtöbbnek homokládá ja is, azt rendes kocsiajra tették és 15 q kokszot, 25 q szenet is elvittek rajta. Homokfuvarnál oldalmagasitdval is kiegészitették. A 30-as évekig megvolt borfuvarozás még az igazi vasutelőtti kereskedelmi forgalom maradéka volt. Csongrádig, Félegyházáig, Lajosmizséig, Kecskemétig vagy még tovább is elmentek s különleges fergetyüre helyezett ászokfákon 3 hordóban 21 hektót hoztak. Jártak persze éjjel is. Minden fuharosnak volt egy abrakoszsákja és egy vastag gyapjupokróca, azzal megélt. Csoportokban indultak, mindig kettesével, mert a homokos útszakaszon csak 6 ló tudott egy kocsit áthúzni. A fuharosok dolga volt még a gőzgépek huzatása is. Az egyszer ide- másszor odaszegődő fuvarosokon kivül voltak a fatelepeknek állandó kocsisai is, és voltak a gőzmalmoknak csuváros ai. Ezek a malom kocsiján, egy lóval járták a város utcáit és kolompoltak. Akinek volt kevéske őrlenivalója, kihozta, odaadta, a csuvározó ember elvitte s megőrölve visszahozta. Néha borravalót is kapott. Ma persze nincsen már sem fuvaros, sem csuváros, helyettük Belsped van golyóscsapágyas, gumis kocsikkal. Bár ez már kevésbé néprajz, nem lehet elhallgatni a bérkocsisokat, fiákereseket sem. A városka belső személyforgalmát bonyolították le a taxi előtt. A 900-as évek óta léteznek. A háború előtt 18-an voltak, pedig akkor már 30 taxi konkurált. Most hatan vannak, öten járnak. Azaz, hogy - ők sem igen járnak, inkább csak álldogálnak a standon,vagy mint általában mondják: a "strandon". Ebből persze megélni nem lehet,de mindegyiknek van egy kis földje is.Jármüveik egyébként Szegeden, Vásárhelyen, Pesten készültek. E dolgozatba kívánkozik a kétkerekű jármüvek anyaga is. A közlekedésre használt kordé másik neve kolesz , ami alkalmat ad az egybevetésre a XVI. századig megvolt, ponto-
