Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

szó népnyelvi értelemben nemi viszonyt is jelent.Adatközlőim figyelmeztettek erre. Helyette a hasznosítani szét fogom használni./ Az első és a második világháborúk alatt csaknem elpusztult a léállomány, de a háborúk után ugyanazokat a fajtákat tenyésztették tovább, az állami méntelepek állománya pétolta a hiányt. Jegyzet 1./ Szabó Mátyás 69 éves. III. A ló a paraszti gazdaságban. Hasznosítás, gondozás, etetés Az ökör jóllehet erősebb, igénytelenebb mint a ló, mégsem az ökrös gazdálkodás honosodott meg. Csak uradalmakban és egyes 40-50 holdon felüli nagygazdák földjein dolgoztak, ahol egy helyben való erős, kitartó munkájuk érdemessé tette tartásukat. A 4-5 holdas törpebirtokosok is inkább lovat tartottak. Ha fuvart vállalt, pénzt tudott keresni, vagy napszámost, aki a fuvarért cserébe földjén dolgozott, napot tőtött

. Békés község határa legnagyobb kiterjedése idején, 1935-ben 60.474 k. hold volt. A tanyavilág 30-40 km széles gyűrűben fogta körül a községet. A gazdák egy része a községből járt a 10-15 sőt néha még ennél is távolabbi földjére dolgozni. Más része meg, - akik kint laktak a tanyán a városra jártak piacra, malomba. Ezt a hosszú utat a lassan ballagó ökrökkel képtelenek lettek volna megtenni idejére. A 15-18 km távolságban lévő földvári, kamuti, pecei részekről még a gyorsabb lefogattál is legalább hajnalban két órakor kellett elindulni, hogy a piacon idejére ott legyenek. A lovat gyorsaságánál fogva gazdasági élete minden ágában hasznositotta: Szántott /2 lóval sekélyen, 4 lóval mélyen, ha