Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse
sitották a lovat. A nagy kiterjedésű Körös-menti rétek igen alkalmasak voltak legeiének, a lovak tartása nem volt külö- , nösebb gond. Négy éves koráig nem fogták be, addig csak a csikósbért kellett érte fizetni. Két földrajzi nevünk órzi a hajdani ménesek helyét, az egyik Ménesjárás , a Kettős-Körös és a Ladányi országút által bezárt területen. Bzt a nevet ma már nem ismerik, Sza bó Mátyás 59 é. fm. emlékszik rá, ő igy hallotta a régi öregektől. A másik a Csikólegeló az előbbitől kissé Északra, a ludadi major és a Kanális között. A ma élő idősebbek még emlékeznek erre a névre, a fiatalabbak nem , Szabó Mátyás emlékezete szerint ménes legelt még a mai Hosszusziget, Hármassziget, Tőrsökös, Tarhos, Szilas területén is. Erre utal a következő idézet is: "1785-ben a Görög-zugot, mely nevét onnan kapta, hogy Görög Mihály birta haszonbérbe,birák uraimék a válogatott kancák számára kérték az uradalomtól, mert azoknak Eö Felsége kegyelmes parancsolatjából oly különös félen és más jószágtól mentes legelő kivántatik, hogy oda más állat ne menjen és ne zavarja üket."^ 1775-ben a hámos ló utáni adó 10 6/8 krajcár volt, adomestica pedig 8 krajcár.^ Elődeink a csikót csak 4 éves kora után fogták be, addig ménesbe csapták , ahol kora tavasztól késő őszig a csikós őrizte, a csikósbojtár ok segítségével. A számadó-csikós anyagi felelősséggel tartozott a rábízott jászágért: "12. szám Varga Jánosnak egy lova Virág János tsikós elől elveszvén, minekutánna a Tanáts előtt a felek abban megegyeztek, hogy a' tsikós 50 váltóforintokat fog fizetni kártérítésül, abban a* Tanáts is megegyezett s'a* megfizetésre Virág Jánosnak 15 napot rendeltetett el.' 1 ** A község külön is gazdálkodott, a község-gazda 1788 év végén igy számol be a község tulajdonában lévő lóállományról a birák uraiméknak: "Hámos ló 16, öreg kanca 5, Tsódör 2i Negyedfüvü tsikó ,2. Harmadfüvű tsikó 2, Tavali tsikó 4, Idei tsikó 3." 7
