Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

Sürün volt a lova, de passzus ritkán /lopta a lovakat/. Azt a lovat keresi, amelyiken ül. Elkötik a lovát /ellopták/. Rásózta a lovat. /Megvétette valakivel, s ezzel be is csapta./ Ha a lóf...t a hátához verik, akkor is a seggébe csúszik /bármihez fog minden sikerül neki/. Lóf... a seggedbe! /gyengébb szidalmazás/. Czo ide nej /a ló visszahívásakor is mondják/. Haj ki te! /állásból a ló indításakor/. Hó» vagy Hóha! /a ló megállítására/. Hó, no! /a ló indításakor/. Ne ide, ne! /a ló visszahívásakor is/. XVI. fejezet Szómagyarázat Ágyás: Nyomtatáskor a szérűbe berakott gabona. Árkány: Csikófogó kötél. Bengás: Az a ló, amelyiknek valami hibája van. Bevállaz; Szerszámfába mélyedést farag, más darab szerszám részére. Burgyán: Kuruszló. C

3

árul: Balrul. Csás lő: Balrul fogott ló. Cserepcsik: jószág heréiéskor a herék elszoritására szolgáló eszköz. Csombók; A jószág testén izzadáskor összeállt csomó szőr. Csövesek; Szarvasmarhák. Csumaszár; Kukoricaszár. Csuta; A lemorzsolt kukoricacső. Elapad; Fejesre már nem alkalmas.