Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

- Rendelkezett is, hogy a küszöb alját rögtön ássák meg. Találtak is ott egy lécdarabot, amiről állította, hogy azt a bűnös kezek tették oda. Szabő ezt elhitte. A kuruzslónő ezután az istállő déli sarkán kívülről imádkozni kezdett, majd a másik sarkánál is. Nagy megelégedéssel jelentette a gazdának,hogy a gonoszok távozóban vannak,mert mind a négy imáját békével elmondhatta. Ez azért történhetett igy, mert a titkos fadarabot megtalálták. Kijelentette, hogy a lovak csak lassan jönnek majd rendbe. Azideig fognak majd jeleket is hallani, de ne ijedjenek meg, a tanyából ki ne szaladjon senki, mert ahányan kiszaladnak, annyi gonosz foglal ott újból helyet, s a baj vissza fog térni. - Néhány nap múlva Szabó disznóbufogást hallott az udvaron, majd a következő napon az istállóból csikónyeritést, pedig disznajait kipányvázta a legelőre, csikója meg nem is volt. A tanyából a kuruzsló ajánlatára nem is mertek kimenni. - Kevéssel utóbb dicsekedett Szabó szomszédom, hogy lovai javulófélben vannak? a gonoszok eltávoztak." Gyógykovácsok Tanult mesterség volt. Lovas katonákhoz vagy a lovas csendőrséghez /pótlóidomitókhoz/ nyertek beosztást. A parasztok lovaihoz nagy ritkán és csak olyankor nyúltak, ha a beteg lovat eléjük vezették. - Volt olyan gyógykovács, amelyik ügyesebb volt az állatorvosoknál. Kalmár János nyug. halasi gyógykovácstól röviden ezeket tanultuk: A lóbetegségek két nagy csoportra oszthatók, um. külső és belső betegségekre. A betegségeket velük járó tünetekről ismerhetjük fel. Ha hamarabb vesszük észre a bajt, sokkal könnyebb a gyógyitása, a baj terjedését, kifejlődését meggátolhatjuk. A belső betegségek külső tünetei az állat viselkedésében mutatkoznak. A beteg állat bágyadt és szomorúj a he-