Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

Seb. Gál Miklósné Móricgát pusztai lakos szerint a régi öregek a kucsor kérőt használták ember és állatgyógyitásra. Felfőzték és a levével mosták meg a sebeket. Sömör

. Hossz ápolás miatt keletkezik a bőrön, s a szőrt letakarítja. Inkább csak a nyakán támad, amikor a viszketegség miatt dörzsöli a nyakát a ló. Stráfoló ló

. Az ilyenek járásuk közben kiverik belülről az első és hátsó bokáikat. Némelyik ló mind a négy lábát kiveri. Száj és körömfájás

. Igen ragályos betegség. Tüneteiről és orvoslásáról 1828-ban Kerületi útmutatás érkezett.^ 1830-ban pedig ugy rendelkezett a Kerület, hogy az elöljárók ilyen vagy más betegségek idején minden hónapban megjárják.^ Általánosan ismert gyógymódja: hogy fejér ruhával a lovak /állatok/ száját v. körmét bedörzsöljük. Ha a szája sebes, fertőzött állat szájáról kenjük bé. Ea a lába fájt, akkor azt. 3-4 nap alatt átment a baj az állatokon. Száraz keh

. Aszthma féle baj. Lehet szivről is. Szemölcs v. virág. Viszketegség esetén a ló fához vagy más tárgyhoz dörzsöli a nyakát. így keletkezik. Lassan elmúlik. A kuruzslók lőszerrel kötötték el. Székrekedés

. A lovaknál is elég gyakori baj. Általánosan ismert orvoslása: A keserű só, szappanos viz vagy olajbeöntés. Utána jártatni kell a lovat. Szépvakság v. feketehályog

. Szabad szemmel nem látható. Az ilyen ló igen hegyezi a fülét. Felülről húzódik a szemére s utóbb meg is vakul. Nem szavatossági hiba. Szívbaj, szivaszthma

. Nagyvérű lovaknál gyakori a szívbaj. Ennek legfőbb oka, hogy a lóhajtó nem tartja szem előtt, hogy lova ijedős. Ha hirtelen felugrik előtte egy nyul, felröppen egy pipiske, felvág a szél egy papírszeletet, az ijedősebb ló megretten, esetleg hanyatt vágja magát s magában, szerszámban, kocsiban is kárt tesz. A sebeshajtást tehát mellőzni kell, mivel a megrettenéstől szívbajt