Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

Fűrész-szalag

. A lapocka felső szélénél bőrkeményedé s Tan, amitől hintázva jár. Gilisztás. Az ilyen ló vagy csikó rosszul eszik, leromlik. Gyógyszerül "giliszta port" vesznek a patikában és azt az abrakjába keverik. Gennyes keh

. Ez a tüdőről van. /L. keh alatt is./ Golyva

. Minden csikó átesik rajta. Mirigy féle. Zsák félébe széna-murvát tesznek melegen, s a gőzt az orrán felszívja a ló. Gutacsirás

. Az ilyen ló tántorogva jár, mintha részeg volna. Gyürütetem

. Kisebb mérvű kaptasság. Csak tapogatással lehet észrevenni. Erős hajtástól keletkezik. Habzószájú. Erelóssel gyógyítják. A szájpadlását vágják fel, bicskával. Hasfolyás. "...Marha és ló dógit két részre kell venni, tudniilli" ; Ha hasfolyásban bal, és ha más a kár, melly nyavalyában. "a hasfoldásban, az ollyat mind bőröstül mélyen el kell temetni, mert az ollyan nyavalya mirigyeJ és ragadványos, egyéb betegségben elestekkei pedig meg lehet ugyan nyúzni, de az húsokat szükséges özeknek is eltemetni... A gazdák közzül hetenként egy mind az Baromnál, mind az Ménesnél odakint légyen, hogy mind az Beteg Marhára, és Lóra mind a nyuzá ra, el temetésre, Bőrre, tolvajokra, káromkodására vigyázhasson..." Havi vakság

. Néha egy hónapig nem lát. Eánisiró. A tüdőtől vagy rendkívüli érszűkülettől van. Orvosilag "Orkatár"-nak vagy "báránypihegő"-nek mondják. Kétszer vesz levegőt a ló, mig egyszer kellene. Csak jártas ember ismeri fel a bajt. Hódas v. cigánykup^c nyelven Csudelos

. llltában elalszik, álmában rug, felijed.*^ Hugyozni nem bír

. Ez ellen a ló csökébe vagy péréjébe eleven tetüt vagy erős tormát dugnak. A kancák péréjébe esetleg paprikás sárgarépát dugnak, hogy azok a ló ingerét