Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

.Gyalog vezette ő haza paripajátj Pálinkás ruhával raggatták he hátát.•• A lovak hosszú vágy ára jellemző az alábbi eset: Fekete lovamnak nagyon dus sörénye volt - beszélte Sas Gergely, volt 7-es huszár. Bármennyire iparkodtam naponként kitisztítani, a lóvizitökön mindig hibát találtak benne a kapitányunk,' mert nem tudtam a korpa tél teljesen kitisztítani. Mennél jobban kezeltem, annál jobban látszott a sörény én a korpa. Sokat gondokoztam, hogy miképpen szabaduljak meg a szekirozásától. **A Kapitány ur lova az istállóban az enyém mellé volt kötve állandóan.Egyszer a kapitány ur elment lovagolni, a tiszti köpenyét, sapkáját otthagyta a nyeregállványon. Mikor nem volt a közelben senki, a köpenyét hirtelen magamra teritettem, a tisztisapkát a fejemre, s bementem a ló fejéhez. Egy gombostűvel gyorsan beleszurkáltam a lovam sörénye közé. Erre a ló elkezdett ágaskodni, én meg hirtelen ott hagytam, s a köpenyt és sapkát visszatettem a helyére. - Ezután a piros sapkámat tettem a fejemre,s visszamentem a lovamhoz s a sörényét elkezdtem kefélni. A ló viszszanézett, megismert, s állta a kefélést nyugodtan. Másnap ezt az egész mókát újból megismeteltem.Újra beleszurkáltam a tűvel a sörény közé. Még jobban megvadult, mint az előző napon. - Hirtelen megint letettem a köpenyt, sapkát, s fejembe tettem a piros sapkát, bementem hozzá, kezdtem kefélgetni. Barátságosan megveregettem a nyakát, mintha mi sem történt volna, tovább kefélhettem a sörényét. - Jött a vasárnapi lóvizit. Kivezettem a lovatj a Kapitány ur arra tartott, hogy majd megnézi a lovam sörényét. Mikor a ló meglátta, fölágaskodott, még engem is fölemelt a földről, aztán elkezdett irgalmatlanul rugdalózni, ágaskodni. - Erre a kapitány parancsolta, hogy vezessem be a