Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

nyős ló a szürkék között van, farkalós meg a kancáknál./ Kocsiban hajtáskor vigyázni kell rájuk, mert durcásak, makrancosak. Legokosabb lovak. 2. Nem tarka, barnás, kerek pofájú

. Szempillájuk barna. Termetük az előbbieknél kisebb. Igázásra nem valók. A 80-as években felkarolták, de a környéken hamar rá is untak, és azóta fogyóban vannak. Faj tisztaságukban a bábolnaiak nem felelnek meg a gazdaságokban, mert = igyekezetükkel megölik magukat. Másfaj tájuakkal keveredve beválnak. c/ Mokány v. parlagi

. Ezeket mokány lovaknak is mondják. Erdélyből kerültek az Alföldre, de nem sok van itt belőlük. Termetük kicsiny, szinük leginkább sárga vagy fekete, nyáron napsütött barna. Kis igényűek. Igázásra a homoki parasztoknál igen megfelelnek, mert fürgék, hosszú életűek. A 18 évest is el lehet adni 9-10 éves számban, mert életkorát a szakértők se tudják a fogairól megállapítani. Gondviselés mellett 30-40 évig elél. Más lovak majd csak fél annyi ideig élnek. Minél nagyobb a ló, annál rövidebb életű. Kevés ben,ga és csökönyös kerül köztük. Kitartó, kisigényű lovak. Kehes alig akad közöttük. Kevés vizzel élnek. - Abrak nélkül is megvannak. Hegymászásra igen alkalmasak. d/ Angol lovak

. Kétfélék: 1. Angol telivér. Termete: magas, 168-173 cm, keskeny, kissé hosszas orrú, hirtelen kiálló nagy szemek, gyors tekintetű, figyelmes, homloka széles, fülei hosszasak, vékony hosszú nyakuak, s mindig figyelmesek. Szine; pejben kerülnek hozzánk, de keresztezéssel elfajzanak többféle szinre. Igázásra a gazdaságokban azért nem felel meg, mert az igyekezettel ez is megöli magát, mint az arabsok. Hátalni, sportolni /rajta/ kitűnő. A legtöbb verseny