Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Csalog Zsolt: A kocsi és szekér Szentes vidékén

Stb. Míg a mait században és e század elején a szekér komoly szerepet játszott /a végrendeletekben 54 kocsi mellett 22 szekér szerepel/, addig ma már szinte ritkaság, egész határrészek vannak, ahol egy sincs.^ Mint mondják, a háború vitte el az ökörállomány utolsó* maradványát.Pótlása nyilvánvalóan azért nem történt meg, mert ma már nincs komoly szükség szerepére. A még meglévő néhány szekeret sem annyira ökör /inkább csak nagyobb gazdaságokban/, mint inkább az erőre egyenrangú-, de igénytelenebb bivaly húzza. Erdélyből kb. 40 éve hozták és a háború előtt csupán néhány uradalomban volt,ma kisgazdák is tartják. A bivalyok száma azonban csak az ökrökéhez hasonlitva számottevő. Az ökrös szekér lassúsága miatt közlekedésre teljesen alkalmatlan, mindig is csak tanyakörüli gazu^sági munkák elvégzésére vagy nehéz terhek szállítására használták. A sernevál szentlászlói telepén pl. az ökrösfogat feladata ma egyedül a trágyahordás. Nincs olyan szekárrakomány, amit 2 vagy maximum 4 ökör el ne tudna vontatni. Egyedül "prádénak

" fogtak be régen gyakran 6, sőt 8 ökröt is. Ma már négyökrös szekeret is csak a serneválnál látni, rossz utak idején. Nem esett még szó a kocsi néhány fontos kiegészítő részéről. Az ülés legrégibb típusa a kapcsos ülés. A lécekből összeállított keretet régen gyékénnyel fonták be, ma bedeszkázzák vagy rongyot vetnek rá. Kétoldalt két-két kapocs függeszti a keretet a felső oldalfákra. Az egyszerű kapcsos filé s később hátvető

vel egészül ki és esetleg párnázást kap. Használatban van azonban máig is az egyszerűbb forma. - Látni emellett a kocsiderékban álló féderes alkotmányokat,szintén hátfával. E tipus azonban elég ritka, a kocsi féderezése feleslegessé is teszi. Inkább stráfkocsin használják. - Bégen szokás volt szénából kényelmes alkalmi ülést formálni.