Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

nak. Kz el sem ázik, tehát még alkalmasabb, mert erŐsebb is. V. Kötőfék

. Kocsizáskor legtöbben a lő fején hagyják a befogáskor a végét a lő hátán a vállszijkarikába kötik, legtöbbször kunkötéssel, mivel az egy rántással oldódik. Minden lónak van kötőfékje, ami vásári eladáskor is majdnem mindig vele megy a lóval. Különben a kötőfék szárát fogva vezetik a lovat befogáskor a kocsihoz) azzal kötik a zablőhoz) azzal vezetik a kúthoz itatni még néha legeltetik is a kötőfék száránál fogva. Lóra ültetéskor is legtöbben csak a kötőfék szárát fogják. II • Gyeplő- Ezzel kormányozzák a kocsiban a' lovat /lovakat/. Két része van: a gyeplőszár

, melynek két ága van, melyek a lóhajtó /kocsis/ kezében vannak, s a lovakat - ha kettő van befogva, mint a kettőt - azzal kormányozzák. Ezt a két gyeplőszárat a hátszijon levő hátszij karikákon /2 db/ vezetik előre, de a hát szij karikák előtt ugy a csás, mint a hajszás lónál még egy ág szijat varrnak hozzá. így innen kezdve két lónál 4 águ lesz a gyeplő. Két ág a csásló 2 hátszijkarikáján a másik kettő a hajszás ló hátszijkarikáján vezet előre a lovak szájáig, ahol zablakarikákba kapcsolódnak jobb és balfelől. Ezek a gyeplőágak

. Amikor a kocsis balra akarja a lovakat irányi tani, akkor a kezében tartott gyeplőszár bal felőli ágát, ha jobbra akar fordulni, a jobb felőli ágát húzza meg, s igy egyegj húzással balra vagy jobbra fordulnak a lovak. Ha a kocsis megállitja a lovakat, s le akar szállni a kocsiról, a gyeplőszárak végét a löcsfejbe akasztja, jobbról vagy balról, a szerint, hogy merre felé akar leszállni. A lovak megállítása mindkét gyeplőszár meghúzásával történik "hó" szóval, az elindításuk pedig "gyi te" vagy