Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Csalog Zsolt: A kocsi és szekér Szentes vidékén

szentesi kocsi ma 7.000 Ft-ba is belekerül, ezeket 5.000-ért árulják. Az Öregek, amint ez lenni szokott, kétségbeesetten szidják az ujat. Megbotránkozva hozza föl mindegyik,hogy már a szövetkezet is egyenes saroglyákat csinál* Mintha bizony régen nem tudott volna rájönni senki, hogy azt könnyebb elkészíteni! A fiatalok ezzel szemben egyáltalán nem búsulnak, megelégedetten magyarázzák el, hogy az egyenes saroglyával könnyebb a rakodás* Itt kell kitérni a táji differenciálódástól többékevésbé független tipusokra-különülésre. Az oldalkasos kocsi mellett legfontosabb a már többször emlitett igás kocsi

* Valamivel erősebb, nehezebb a kasosnál, alkatrészei vastagabbak, teherbirása is nagyobb, nem 10, hanem 15, néha 20 mázsát is eléri. Oldalát belül vesszőfonat helyett deszka boritja, mely a végeken nincs egyenesre levágva, hanem a saroglyák görbületét követi. Zápjait közfa helyett többnyire a már leirt ódalkikötó", ódalkitámasztó fogja át. Rendesen minden farészét befestik zöld olajfestékkel. Csak azért jött divatba ujabban a hamuszürke szin, mert ez a festék véletlenül tartósabb.Régen a vásárra vitt kocsikon gyakran elmaradt a festés, mert a vevő félt volna, hogy a festék a rossz anyagot leplezi. - Akinek egy kocsija van csak,legyen az kasos vagy igás, természetes, hogy minden munkát azzal végez. Ahol azonban egy kasost és egy igást tartanak, megfigyelhető a munkamegosztás: a deszkás kocsin végzik a gazdasági munkákat, nagyobb tefhek szállítását, a kasos kocsin közlekednek. Az ügyes kaskötő tud olyan kast is késziteni, amely mind a négy oldalról kibéleli a kocsit,ráfekszik az oldalakra,pontosan beillik a saroglyák hajlatába. A körükasos kocsi már fokozottabb mértékben közlekedésre specializálódott. A tehetősebb rétegek luxusigénye hozta létre az egyszerű körülkasosnál is fejlettebb formákat. Már a mult század 70-es, 80-as éveiben megjelent az első féder /rugó/, népszerűségre azonban csak az első világháború után vergőd-