Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

feltörik, hogy a lovak a jégen el ne csússzanak. A ganaj kihordásakor elszóródott hulladékot felsöprik. Jegyzetek; 1. lis Molnár Imre elbeszéléséből. 2. Buhin Balázs elbeszéléséből. 3. Molnár Ferenc magyarázata után. 71II. fejezet A lovak szaporítása A lovak szaporítását az emberek különféle módon irányíthatták. Mén lovukat kiherélték, állami vagy közösségi csődörhöz olyan időben engedték a kancákat, hogy az ellesi idő tavaszi időben történjen, mivel a csikónevelésre igy a legjobb. Egyes helyeken a csődöröket elvonták a többi ló közül. Sárlás - Toltak a gazdáknak kedves anya-kancái, melyeket nem lehetett tőlük megvenni. Olyan mént kerestek, amelyik formára, fajra hasonlított hozzá. Ha nem igy cselekedtek elkorcsosultak a csikók, s a ló állomány-értéke csökkent. - A csődörtartó gazdák többször is befogták a csődörüket, s behajtották a városba, hogy mások is lássák azokat. Az ilyen fogatokat többen meg is állították s fölírták a tulajdonos nevét. Minket Csólyos-Pálosból is fölkerestek az okosabb gazdák, pedig volt a szomszédjukban is csődör. - 20-28 éves, jól gondozott kancákat is vittek a csődörhöz, és előfordult, hogy a csődör válogatós volt, s a láttukra visszafordult.

1