Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Csalog Zsolt: A kocsi és szekér Szentes vidékén
is jöttek/, és a közös hadsereg megadták az átvétel lehetőségét. Ha "benézünk egy öreg kovács műhelyébe, csodálkozva látjuk, hogy még kalapácsot sem használ, csak handhammer t, grószhammert , nyithammert , rundhammert , zenkrundhammert . Mindez fényt vet a kocsi multszázadi fejlődésének gyökereire. Mig azonban a kocsi fa részein semmi diszitést sem találunk, a fiatal kovácsmunkák sok alkalmat adnak a cifrázásra. Az Alföld déli részének kocsi-központjai közt szinte versengés folyt a század első felében a vasdiszitmények terén s az egyes váró sok,kisebb vidékek kocsi-szülötteit ma is legkönnyebben az ödalstisznik,ódalkikötővasak és csatiásokalapján különböztethetjük meg. A csatlás Szentesen snerklis. /3nerkli= spirálisan hajlitott vasdisz./ Elkészitése csak forrasztással oldható meg /4. rajz/. Előfordul a két forrasztással készült dupla- snerklis csatlás is /4. rajz/. Mindkét fajta egyedül Szentesen él. A snerklis csatlás egyenes vasrészeire még zenk is kerül. Ez kis gyürü, karima, melyet zenkrundhammer rel és zenksteklivel ütnek rá a csatlásra. Sem a snerkli,sem a zenk nem régi dolog. A század elején az egyszerű formájú csatlásoknak csak oldalát diszitették rovátkolással, beikszolták. A másvidékiek közül nevezetes a bütykös félegyházi csatlás /4. rajz/. A stiszninek leggyakrabban előforduló tipusa nen-s^k Szentesen fordul elő. Néha középtájt egy levél disziti. Szebbek és drágábbak a két részből összeállított darabok. A felső rész két ága többnyire snerkliben végződik, a snerkliken van a felső oldalfát átfogó pánt. Az ágak tövénél zenket és rovátkolt, beikszolt, vagy csigába csavart levelet találunk. A különálló alsórész megegyezik az egyszerű tipussal. E tipus egyik változata egyben fellépőül is szolgál. Nem szentesi kovács munkája az a snerkli, amelyen az alaó és felső rész is egyágu és középen összpontosul a csigákból, levelekből összetett nagyon finom, gazdag diszités.
