Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai
"ffem a kormos bogrács, ki "büdös tüzéktŐl, hoz neked vendéget alsó, felső széltől. " - írj3 a "Bugaci csárdáról " b. Orczi. /Tűzék, másként tőzeg = szalmával összetapodott marhatrágya./ 1806. "Megüstökőlték" /mérvérték/. "Mesterséggel csalta ki tőle " /furfanggal/. Találós mese; " Bika bődül, egész világ összecsődül " /Kecskeméten a harang./ t: Lé tartja a szolgát, átok, szitok a gazdát." /Kecskeméti közmondás, K-L. 1872./ "Megpityókosodo11" /részeg/. - " gexinás lött " /berúgott/. "Kalap alatt hált" /egész éjszakát átmulatta/. - "De- vernyázás " /a pásztorok hosszabb mulatkozása/, - " Be lelépett a veszett kutya nyálába " /aki nagyon elbúsulta magát és napokig mulatott/. - " Zahin gazda " /nagyobb birtokú, jómódú gazdát " zahinosnak " is mondják. A török hódoltság alatt a kisebb jövedelmet hajtó birtokot, amit a török katonák kaptak timárlinak nevezték, a több jövedelmet hajtó birtokot ziamettnak, birtokosát zaimnak nevezték. Talószinü innen származott a nagyobb birtokú gazda neve: a zahin gazda./ 1769. "Csorba István tolvajt, ki az ellopott pénzt a város árkába elröjtötte volt, deliberáltuk felőle, noha a ház megásásáért országunk törvénye szerént megtöret tetvén kerékbe tételt érdemelne, de romlott hazánk ál lapotját meggondolván, köttessék fel akasztófára, ve- gye gonosz életének jutalmát;" 1771. "fa n-e lovad vagy más jószágod? " "Semmi egyebem nin csen a feleségemnél. " 1773. " Végsőképpen" m végezetül, utoljára. 1790. "Mikor a taligával hazajöttem, voltam Darányi Mihály nál hébe-hóba. " /Néha./ 1779. "Kötölődzvén, mint részeg emberek a csárdában." 1785. "Az idén hol kerestél magadnak életet? " "Semmit sem kerestem, tavai széksót sepertünk Bugacon, azért adtak
