Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Negyedik könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

volna vállalkozásodban, biztos lehetsz abban, hogy akkor minden áldozatra képesek lettünk volna, hogy ne hagyjunk hanyatlani. Nincsen szükséged rá, és jogod sincs arra, hogy bármit is követelj tőlünk, amivel nekünk kárt okoznál. - Mi nem vonjuk vissza szavunkat, és eltökélt szándékunk, hogy ha módunkban van, ezt a tőkét rád hagyjuk, de a nyakunkat nem fogjuk elvágatni ezért, és ha minden törekvésünk ellenére Isten mégsem engedi akaratunkat beteljesedni, akkorábban bízom, hogy halálunk után mégiscsak a teljes összeget rád hagyhatjuk! — Nagyon csodálkoztam, hogy így írsz nekem, mert eltekintve attól, hogy helyzetemmel szemben semmilyen kíméletet sem tanúsítasz, legalább annyi jogi ismerettel kellene rendelkezned, hogy neked, mint fiunknak, nincs jogod tőlünk olyan pénz kifizetését követelni, amellyel nem adósaid vagyunk, hanem amelyet csupán szabad elhatározásunkból ajándékba akarunk [N4/111] adni Neked; és éppen így nem kérheted azt sem, / hogy határidőt állapítsunk meg egy távoli ajándék kifizetésére, amely egyszer majd atyai vagy anyai örökségedből kerül levonásra. — És szerinted miféle adóslevelet kellett volna adnom Neked? A leendő örökrészedre? Magától értetődik, hogy mint fiunk, örökösünk is leszel, ehhez nincs szükség bíróságra, és nevetséges is lenne, ha adóslevelet állítanék ki gyermekeim jövendőbeli örökségi igényeiről! Akkor Stefanie és Theodor részére is adóslevelet kellene adnom, akik még egyetlen fillért sem kaptak; annak kellene nyugtát adnia arról, amit kapott, akinek már adtam valamit, nem pedig nekem. Te azonban aggódol, hogy megrövidíthetnek, légy azonban nyugodt, erről már gondoskodás történt. Nagyon sajnállak, kedves Heinrichem, mert Őszinte fájdalommal tapasztalom, hogy kétség és bizalmatlanság vert gyökeret benned, miáltal életedet, amelyet vidáman és derűsen tölthetnél, megkeseríted. Mert azon aggódol, hogy szüleid felélhetik keresetüket, és neked ebből semmi sem marad. Ha ezekről a pénzügyekről mindig hallgattam, ez nem az anyai szeretet hiánya, avagy éppen tisztességtelen érzés legidősebb fiam iránt, hanem a bánat, hogy kívánságaimat nem tudtam úgy [N4/112] megvalósítani, ahogyan akartam. Ti, gyermekek, azonban hamar el tudjátok ítélni / a szülőket! Ami azt a pénzt illeti, amit Emi számára kölcsönadtál, hálával ismerem el hosszas türelmedet, Isten jutalmazzon meg érte! Minden erőmmel azon leszek, hogy ezt Neked májusig kamatostól visszafizethessem. Azonban nem vagyok abban a helyzetben, hogy a 4000 forintot odaadjam neked, ha Te 6 százalékra meg tudod szerezni, tedd azt, szükség esetén hajlandók vagyunk jótállni is, de ennél magasabb kamatba nem megyünk bele. Végső soron mindegy, hogy a kamatot neked vagy másnak fizetjük. De rögzített határidőbe nem egyezünk bele, mert magunk sem tudjuk, mi történhet velünk. — Más módon nem tudok Neked segíteni. 2. számú leveledre nem tudok mást felelni, csak annyit, hogy mindkettőt átadtam elolvasásra atyádnak, és ő szinte bosszúsan azt mondta: amíg egészséges, nem adja át az üzletét; és nem hagyja magát kiutasítani — amíg él, úr akar lenni a sajátjában. Én tehát nem tudom őt kényszeríteni, hogy üzletét feladja, még ha ezáltal károsodik seml Miután én is egészen nyíltan elmondtam véleményemet Neked, maradok minden körülmények között nagyon szerető Anyád. / [N4/U3J Be kell vallanom, nem vártam ilyen levelet Anyámtól, megalázott, gondterhes, félreértett voltam, csodálkozásomban eleinte nem is találtam szavakat - magamba merülve töprengtem, és nem tudtam semmi másra sem gondolni. A szüleimtől való szerencsétlen, teljes elszakadás lebe gett szemem előtt, és ártatlannak éreztem magam, szándékom a legőszintébb és legtisztább volt! - Arra a következtetésre jutottam: ha a sors ezt rótta ki rám, ezt türelemmel viselem el! Képtelen voltam érzéseimet szóban kifejezni, és elhatároztam, hogy még egyszer írok Anyámnak, talán még minden jóra fordulhat.