Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Második rész

tem Leibfried nagybátyámmal sétálni, megnéztük a Szabadkikötőt, a kastélykertet, a Rheinlustot, ez egy kert, étteremmel és hideg fürdővel. - Ezután nagybátyám elkísért Rös üvegesmesterhez, kinél alkalmaztatásba kellett mennem - hogy neki bemutasson. De mit kellett itt megtudnom! Mikor a műhelybe léptünk és ő minket meglátott, egészen zavarba jött, és bocsánatot kért, de nem fogadhat engem fel, mert egy legényt már tegnap felvett, mert nem számított rám biztosan. - Leibfried nagyon haragudott, azt mondta, hogy ez neki nagyon kellemetlen; hiszen ő biztosra ígérte jöttömet, és azonnal írt is nekem Bischofsheimbe; — a mester akkor azt mondta, hogy neki mindegy, hogy 8 vagy 14 nap múlva lépek be hozzá, mert neki nem olyan sürgős. — Rös úr úgy gondolta, hogy a dologért egy fennforgó tévedésre vagy félreértésre lehet hárítani a felelősséget, és megígérte, hogy érdekemben eljár, és valaki másnál munkát szerez, addig míg néhány hét múlva beléphetek hozzá; mert az új legényt olyan hamar nem küldheti el. Minden szép légvár megint romba dőlt — csak utolsó szavai nyújtottak némi vigaszt. Nagybátyám berendeztetett számomra egy szobát, azt mondta, hogy addig náluk kell maradnom, míg munkát nem kapok, és megígérte, hogy saját maga is utánajár, hogy munkát szerezzen. Nagybátyámnál lakott még egy Anna nevű rokon, egy kissé idősebb kisasszony, aki túl volt már virágkorán, de nagyon kellemes volt a társasága. Megismerkedtem Nagybátyám unokaöccseivel, Jean és Wilhelm Schützcel. Jean volt az idősebb, nagyobb volt öccsénél, fekete / haja és szeme, és élénk természete volt. Wilhelm szőke hajú és kék szemű volt, leányos arccal; [U/196] egész lénye félénk volt — és béna lába (mankóval járt) mindenkiben önkéntelenül is részvétet és együttérzést keltett. - Minden vasárnap meglátogatták nagybátyjukat, így Jeannal vasárnap, május 30-án elsétáltam a Mühlemchlösschen-be, ez a Rajna egyik szigetén található, amelyet híd köt össze a parttal. Ez a kis kastély a mannheimiek legelegánsabb szórakozóhelye, szépen áll a csendesen hömpölygő Rajna folyam fölött. A parkban egy jól összeállított zenekar különböző zenedarabokat adott elő. Minden helyiség díszesen, előkelően van berendezve, és a nagyteremben gyakran tartanak bálokat. Fent a tetőn terasz is van. Mannheim nagyon szép város, ott fekszik, ahol a Nekar a Rajnába torkollik. A Nekaron egy gyönyörű lánchíd vezet át — nagyszerű mestermű, 2 pilléren áll, melyek vörös kőből vannak. Vasból való részei sötétzöldre vannak festve. — A szemközti Ludwigshafenbe hajóhíd vezet a Rajnán át. Ez egy egészen új város, már Rajna-Bajorországhoz tartozik, Lajos király építtette. - Mannheim ovális alakú, szabályosan épített város, az utcák mind derékszögben metszik egymást. A város egyik oldalát a Nagyhercegi Palota határolja, egy hatalmas épület; mögötte terül el a kastélypark és amögött folyik a Rajna. A város utcáinak jelölése egészen különleges, és az idegen nem könnyen ismeri ki itt magát, amíg nem látta Mannheim térképét. A város háztömbökre van felosztva, így az első háztömb jelölése Al, a másodiké A2, a harmadiké A3, és így tovább; azután következik Bl, B2, B3, B4 stb., aztán Cl, C2, C3, és így tovább egészen £/-ig. A főút a Nagyhercegi Palotától a Lánchídig vezet, ezt tekintik középpontnak; / a kastély felé |U/197] fordulva a következő a számozás: a jobb oldalon balról jobbra; — és a bal oldalon jobbról balra, így pl. Leibfried nagybátyám házának száma 06. No. 1. Az utolsó szám a házszám. — Az utcák kövezete Mannheimben az eddig látottak között a legszebb, a járda, ugyanúgy, mint Heidelbergben, a már ismert vörös kőlapokból áll. Mivel a város a Rajna és a Nekar vízszintjénél mélyebben fekszik, így csatornákat nem lehet létesíteni — de minden utcában kétoldalt árok van, amelyek a vizet a várost körülvevő városárokba vezetik. Minden házból a kapu mellett kivezető kifolyó van, amely a nagyobb ámkba torkollik, mivel azonban a város olyan példaszerűen ki van kövezve, sohasem láthat az ember semmi szennyet, mert a víz mindent magával visz. Hatósági rendelet szerint minden háztulajdonos köteles reggelente kitisztítani, pénzbüntetés terhe mellett; - minden szombaton a járdát is lemossák, ezért Mannheim nagyon tiszta vá-