Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

BEVEZETÉS - Giergl Henrik „kedves könyvei" (Györgyi Erzsébet)

örökíti meg. Jó néhány — legkülönbözőbb beszélgetőtárssal folytatott - párbeszéd élénkíti a naplót. A saját élmények megörökítése pedig a napló legszebb lapjait jelenti. A naplóíró a legszemélyesebb módon viszonyul mindahhoz, amit útja során vagy életében fontosnak tart. Ezek sora igen hosszú: a családi, baráti vagy társadalmi kapcsolatok, a kulturált életmód és környezet, a temészeti és művészeti szépség, az örökölt és választott mesterség színvonalas művelése, drága hazája, Magyarország sorsa, jövője, szabadsága, a forradalom és szabadságharc és utoljára, ám nem utolsósorban maga az írás, Giergl Henrik talán mesterségénél is jobban szeretett tevékenysége. Ezekről alkotott saját gondolatait, nézeteit, véleményét is megosztja az olvasóval. E gondolatok és nézetek pedig - akárcsak az útijegyzetek - sokkal figyelemreméltóbbak annál, mint ahogy egy 18—21 éves, 14 éves koráig iskolába járt, attól kezdve pedig inaskodó iparoslegénytől várható. Méltánylást igényel az útleírás módszeressége, amely sokszor annyira tárgyilagos, hogy teljesen személytelen útikönyv jellegét viseli. A városok leírása egységes séma szerint történt: a fekvés, az elérhetőség, a város jellemzése, szerkezete, főbb útvonalai, terei, a jelentősebb intézmények és középületek, iskolák, múzeumok, templomok és kolostorok, a város rendezettsége, tisztasága, közvilágítása, hangulata - s ezt követi hősünk elhelyezkedése a városban, szállodában vagy szálláson és ellátásának biztosítása, esetleges előre eltervezett vagy véletlen találkozás, illetve adminisztratív ügyeinek intézése, ha ez szükséges volt. Ezt követi az ő programjának leírása, lett légyen az városnéző, kulturális mint színház- vagy múzeumlátogatás, természetjáró vagy csupán időtöltő, esetleg szórakoztató, és a naplóíró hozzá fűződő gondolatainak, érzelmeinek megörökítése. Mindenesetre — bár a személyéhez fűződő eseményekből ismerjük meg igazán az általa bejárt területek életét, életmódját, ollóval kivágható lenne útinaplójából egy teljes Baedecker. Hogy honnan vette oly pontosan közölt adatait, az épületek rendeltetésére és méretére és a lakosság számára, a távolságokra, a nevezetességek történetére és számos részletre nézve, azt csak kevés helyen említi. Naplójából tudjuk, hogy megelőzőleg, felkészülése folyamán módszeresen gyűjtötte össze az adatokat, vagy legalább azok egy részét. Mindet biztosan nem, hiszen nem tudta előre pontosan az útitervet, amely útközben folyamatosan alakult. Értesüléseinek pontossága, részletessége bizonyára meglepi az olvasót. A látottakat nem csupán megörökíti, hanem azonnal fel is dolgozza, beépíti ismereteinek rendszerébe. Gyakran összehasonlítja a most megismert várost általa jobban ismert városokkal, Pesttel, Béccsel vagy azzal, amelyben éppen előzőleg tartózkodott. Másrészt gyakran följegyzi, vagy legalábbis megemlít a helyhez kapcsolódó legendákat, történelmi eseményeket (például Hatto püspök vagy Loreley mondáját a Rajna-vidéken, Hofer András küzdelmeit Tirolban, Philippine Welser, Agnes Bernauer történetét és hasonlókat). Az is előfordul, hogy más utazók élményeivel, tapasztalataival veti össze a sajátjait. Az adatok nagyrészét bizonyára előre gyűjtötte, hiszen leírja, hogy több mint egy évig készült útjára, térképekből és más forrásokból. A naplóban olvashatunk arról, hogy Itáliában útját tervezve előzetes jegyzeteket készített az útjába eső helységekről. S hogy ez volt a családi szokás, azt húgairól írott sorai is mutatják, akik Németországba készülve „.. .minden útikönyvet elolvastak már, a látnivalókat feljegyezték, különböző jegyzeteket gyűjtöttek." (Napló, Első könyv, Nl/202. old.) Ez alatt természetesen összegyűjtött olyan, később sohasem hasznosított adatokat is, mint a Hamburgból Angliába és Amerikába induló hajók menetrendjét. Más részüket bizonyára utólag gyűjtötte, mivel utazásainak leírása is utólagos tisztázat az utazás során készített feljegyzések alapján, tehát volt lehetősége utánanézni egyes adatoknak. A hároméves vándorút első állomása Bécs, ahol több üvegesmesternél kevés szakmai haszonnal, majd pedig a kiváló Lobmeyrnél dolgozik, akinek már akkor is megvolt ma is létező