Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Életem története, bevezetésül naplómhoz (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)
Bécsbe és Pestre jön rendet csinálni. - Nem tudom / elhinni, ez rettenetes lenne! hiszen annyi [É/59) ezer éve áll a világ, és az emberiség még mindig nem lenne elég érett arra, hogy belássa, méltó a szabadságra? - A császár nem fogja adott szavát visszavonni! jóváhagyta és szentesítette a magyarok petícióját. Miután ezek szerint a magyar minisztériumot a bécsitói különválasztották, Magyarország magát látja el, maga fizeti hivatalnokait, saját hadseregét, gondoskodik a közlekedésről, iskolákról, iparról, egyszóval mindenről. A lakosság nem az osztrák császárnak fizeti az adót, hanem a magyar királynak, azaz a pénzt nem viszik Bécsbe, hanem Budapestre 16 , a királyi rezidenciába és ez a bécsieknek nem tetszik. - Azt akarják, hogy a magyar pénzügy- és hadügyminisztérium Bécsben legyen, mivel ez nekik előnyösebb, és megszakad a szívük arra a gondolatra, hogy a magyar csapatokkal és a pénzüggyel többé nem ők rendelkeznek. Magyarország az államnak 2/3 annyiba se került, mint amennyi bevételt hozott; évente sok millió vándorolt Magyarországból Ausztriába, anélkül hogy ez valami célszerű vagy közhasznú eredményt hozott volna a népnek - és ezért lett Magyarországból pénzben oly szegény ország. Az a tény, hogy Magyarország el akar szakadni Ausztriától, szálka a szemükben, s így minden erejüket latba vetik megsemmisítésünkre. Ilyen hálátlanul bánnak most velünk. — A magyarok nem rebellisek, hűek maradtak királyukhoz, egyik deputációt a másik után küldték lnnsprukba, és buzgón kérték, jöjjön Budára, ahol / tárt karokkal várják. És hidd el nekem, kedves [É/60] Ferri! egyetlen nép sem viselkedett oly nemesen, mint a magyar nép. Ez a nép komoly és megfontolt, bebizonyította, hogy nincs szüksége forradalomra, hogy veleszületett jogait érvényesíthesse. A magyarok nem olyan lobbanékonyak és forrófejűek, mint az olaszok és franciák, és nézd csak, mit tettek a bécsiek! ők is azt hitték, hogy barikádok nélkül nem megy, ezért a városban mindenütt barikádokat építettek, noha nem is volt rá igazán okuk, mert a városban nem volt katonaság; micsoda esztelenség! Azután petícióval rohanták meg a császárt az éjszaka kellős közepén - a legközönségesebb munkásnépség vonult fel, feltúrt ingujjal, ásóval, vasvillával és így követelték, hogy írja alá! — Valóban, a magyarok ennél sokkal több tiszteletet és hódolatot tanúsítottak a király iránt. A Kamarilla azonban, kedves Ferri, az egész Monarchiában szerteágazó kapcsolatokkal rendelkezik, és a minden reakcionáriussal való összeköttetésük épp oly hatalmas és mérget lehelő, mint szerte az egész világon a jezsuitáké. Tény, hogy még az Augsburger Allgemeine Zeitungot is megvesztegették, hogy Magyarországot az egész világ előtt hamis megvilágításba helyezze, és csírájában elfojtsa a német népnek a magyarok iránti rokonszenvét. A Kamarilla minden elképzelhető eszközt megragad, hogy célját elérje, és szégyenletes terveit egészen titkon dolgozza ki, mint egy sötétben csúszó kígyó. - Ügy véli, / hogy ha a rácok, szerbek, oláhok, horvátok stb. a magyarokat térdre kény- [É/61] szerítik, és fejbe verik, és a magyarok többé nem állnak útjukban, akkor elkezdhetnék átkos alkudozásaikat a többi néppel, mégpedig mézes szavakkal és ravasz fondorlattal, mint az álnok róka. Akkor majd a most elvakított népek rá fognak ébredni, és felismerik, hogy becsapták őket,* de sajnos, későn. A Kamarilla pedig örvendeni fog műve felett és a markába nevet. — A legszebb jövőbeli légvárakat építgeti magának és azt hiszi, Magyarország is a lengyelek sorsára jut — de nagyon téved! ezt Isten és a világ nem fogja engedni, Magyarország egy emberként fog talpra állni, hogy megvédje magát! De ha majd a magyarok a győztes fáklyát hordozva a bécsiek virágzó mezeit is elpuszEz valóban így is történt. 16 • I sic!
