Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Életem története, bevezetésül naplómhoz (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

- a legszebb remények hatották át a szíveket. Magyarország rövid időn belül felvirágoznék, a kereskedelem és ipar felemelkednék, az ország az önálló állam rangjában kivívná Európa összes népének tiszteletét, s kéz a kézben haladna velük. A küldöttség a császárnál jó fogadtatásra talált, és különösen a bécsiek ünnepélyesen és rendkívül barátian fogadták őket. Szép testvériség! ünnep volt ez, minden nemzet szava egyetlen hanggá egyesült, és ebben az időben jelent meg G. Grimm következő verse

1

'

1

, melynek idejegyzését nem szeretném kihagyni. / Költemény [É/51] A francia győzelem már visszhangzik, Vihar-erővel kel a német nép, A gyalázatot most lemosni készül, Széttörni ezeréves bilincsét. Hogy siettem volna német hazámba, Örömittasan dobogott szívem, Hogy a szabadságért küzdő bajtársak Küzdelméből részemet kivegyem. Hiábavaló e vágy! távol élek, Idegen országban, mely nem hazám, Csak lobogótoknak győzedelméért Küldhetem el hozzátok hő imám. De meghallottam a magyar nép hangját! A harci riadó szívembe hat! Minden népet egy kötelék köt össze, Villámként járt át ez a gondolat. Hazám, ha a sors keze meg is gátol, Hogy földeden álljak csatasorba, A jognak s szabadságnak zászlajáért Küzdök, bárhol is látom lobogva. Pirkad a hajnal, árad ránk a fény már, / Örömmel telítve minden szívet, IÉ/52] Ha elnyerheti egy nép szabadságát, Ez minden népnek üdvére lehet. ! A vers szerzője Gustav Grimm, Pesten élő német költő és író. A versnek a naplóban nem szereplő címe: „Stimme eines in Ungarn wohnenden Deutschen" (Egy Magyarországon lakó német hangja). A röplapon nyomtatásban megjelent vers végén szerepel a vers írásának dátuma: Pest, 1848. március 15. és a költő neve: Gustav Grimm.