Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Életem története, bevezetésül naplómhoz (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

Most Magyarország számára olyan korszak kezdődött, amely a világtörténet évkönyveiben mindenkor emlékezetes helyet fog magának elfoglalni, s amely fokról fokra nagyszerűbbé vált, a forradalom vezetői a nagyvilágban híressé lettek és egész Európa a magyar hadszíntérre irányította figyelmét. Ahhoz, hogy a magyar forradalom történetét tökéletesen és kimerítően leírhassam, ahhoz sokkal több kellene, mint amire én képes vagyok: túlságosan kevés ismerettel rendelkezem a politikában, és egyáltalán a magyar alkotmány terén, és ez a tárgy valószínűleg több kötetes művet igényelne. Ezért csak töredékeket mondok el, úgy, ahogy átéltem. Mint ahogy a legkisebb hógolyó a gleccseren végiggurulva mindig nagyobbra növekszik, míg végül hatalmas lavinaként házakat rombol és mindent magával ragad, — így a magyar forradalom is. - Kezdetben feltűnés nélkül és jelentéktelenül, lassan növekedett és egy sor olyan figyelemreméltó esemény fejlődött ki belőle, amelyekről az időben senkinek sejtelme sem volt. - A kezdetben csupán néhány zászlóaljból álló hadsereg olyan módon megnövekedett, [É/49] mint még soha, s a magyar haderő oly erős lett, hogy egész Európa I csodálta és megsemmisítéséhez az osztrák császár saját tehetetlenségének tudatában - orosz csapatokat hívott segítségül. Ennek a korszaknak a kialakulásáról, amelynek eseményei kaotikusan egymásra torlódva követték egymást, nem tudok pontosan beszámolni, mert csak két hónappal azok után érkeztem Pestre. Március 15-ét tekinthetjük a véres drámában az első felvonás első jelenetének. Kossuth,

0 Vasvári és még egy csomó kiváló szellem, hazaszeretettől izzó hazafi fellépett a szónoki emelvényre, és nyilvános beszédeket tartottak az összegyűlt népnek a Múzeum és a Városháza előtti téren, és a népet oly mértékben fellelkesítették, hogy mindenütt egyforma érzelem uralkodott, és késő éjszakáig szerte hangzott az örömrivalgás: „Eljen a haza, éljen a szabadság, éljen Kossuth!" Küldöttség alakult jogászokból és nemes ifjakból, akik Kossuthtal az élen Bécsbe utaztak, és a magyarok petícióját kegyes jóváhagyás végett a császár elé terjesztették. A 12 pont a következő volt. 1. Sajtószabadság és a cenzúra eltörlése. 2. Felelős minisztérium Budapesten.

12 3. Évenkénti nemzetgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti gárda. / [É/50] 6. Közös teherviselés. 7. Az úrbéri törvény eltörlése. 8. Esküdtbíróságok, népképviselet az egyenlőség elve alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az Alkotmányra, katonáinkat többé ne vigyék külföldre, a külföldi idegeneket vigyék el. 11. A politikai státusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Unió. Erdély egyesítése Magyarországgal. Micsoda nagyszerű pontok ezek! Budapest egy önálló, szabad és független állam fővárosa lesz, — Magyarország saját minisztériumot, saját hadsereget akart, saját magát akarta igazgatni; 10 A naplóíró itt téved, Kossuth nem vett részt a március 15-i pesti eseményekben. " A naplóban is magyarul. 12 «iot