Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Életem története, bevezetésül naplómhoz (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)
tottam a legfőbb földi boldogságnak. Jóllehet volt már néhány kisebb atlaszom, Anyám nagy örömet szerzett, amikor előfizette számomra Majer nagy kéziatlaszát. 5 — Mivel mindig a csendes foglalkozásokhoz vonzódtam, egy időben selyemhernyót is tenyésztettem, a kapott néhány bábból hamarosan megsokasodtak, nemsokára 100-nál is több hernyóm volt, s hetenként kétszer friss eperfalevelet hoztam nekik a Városligetből. Leveli békákat is tartottam, nagy üvegben árpát vetettem nekik, és középre egy kis faragott létrát állítottam, ezen mászkáltak fel és alá. Ez időben a rajztanulást is elkezdtem, s szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ebben meglehetős készségre tettem szert - és gitározni is tanultam, de ezzel már nem dicsekedhetem, bár nagy zenebarát vagyok, de / hangszerekhez nem volt tehetségem. A gitározásra tani- [É/lö] tóm beszélt rá, aki meglehetősen jól játszott, de ahogy én a húrokat pengettem, az már mindenki fülét fárasztotta, ezért később fel is hagytam vele. - Öcsémmel nyáridőben a tornapályára jártunk, meg uszodába; télen pedig — hiszen már nagyobbak lettünk -, tánciskolába jártunk. Miután a latin iskolában 3 osztályt elvégeztünk, kiléptünk, mivel egyikünk sem mutatott kedvet magasabb iskolai tanulmányokhoz, és a reáliskola harmadik osztályába kerültünk, ahol több, számunkra hasznos dolgot tanulhattunk, itt épüóművészetet, mértant, mechanikát, fizikát, természetrajzot stb. tanultunk. Ez ízlésemnek nagyon megfelelt. Üj tanárunk, Raffai, olykor nagyon humoros, kedélyes, vidám ember volt, mindig jó hangulatban, és néha olyan barokk, vicces ötletei voltak, hogy az egész osztály teli torokból nevetett. — Nagy örömömre szolgált, ha a tanár velünk, s néhány tanítvánnyal kivonult a Rákos mezejére, vittük a mérőasztalt, zászlócskákat, láncot, astrolabiumol stb., hogy a földet felmérjük, vagy kiszámítsuk a Királyi palota távolságát a Csillagvizsgálótól. A mechanikai és fizikai kísérletekhez sokféle készüléket használt, és amikor a villanyozógépet mutatta be, halálos csendben figyeltünk. Tanárunknak szép ásvány- és kagylógyűjteménye is volt, / szünnapokon is szabad volt bemennünk hoz- [É/19] zá az iskolába, hogy ezekről tanuljunk, mert tanárunk akkor is ott volt, mondhatnám ott is lakott — csak aludni járt haza. A mértan alapelemei között kockát, hengert, oktaédert, gúlákat, kúpokat készítettünk, amelyeket keménypapírból kellett kivágnunk -, ezeket egyre szebben készítettem, sőt magam által tervezett dobozokat, kötőkosárkákat, varródobozt, s ezekkel leptem meg húgaimat. - Tanárunk sokszor tollba mondott részleteket kiváló művekből, ezeket szép rendben letisztáztam, és szép címlapot is készítettem mindegyiknek, mindegyikhez más és más írást használva. Mindazonáltal nyíltan be kell vallanom, hogy ez időben Pesten az oktatás messze nem állt azon a szinten, ahol állnia kellett volna, és mindannak, amit tudok, legnagyobb részét csak saját szorgalmamnak köszönhetem; — azóta, nem vitatom, jobban vannak az iskolák szervezve. — Akkor sok fölösleges dolgot is tanultunk, míg a fontos dolgokat elhanyagolták, mint pl. a világtörténelmet! sőt az aritmetikát is! amelyekre pedig mindenkinek szüksége van. - Való igaz, hogy legifjabb öcsém, Theodor, most, 10 éves korára már tud annyit, mint én 15 éves koromban tudtam, pedig még csak rövid ideje jár iskolába. Egyébiránt ez a helyzet nyilván nemcsak az iskolai körülményeknek tudható be, hanem főként a környezet hatásának is. Az én íiúkoromban én voltam a legidősebb testvér — márpedig az ember sokszor többet tanul nagyobb testvéreitől, mint az iskolában. Akkoriban (1842) írtam első verseimet, természetesen / a versmérték ismerete nélkül, |É/20| csak a rím volt számomra fontos. Gyakran költöttem (ha szabad ezt így neveznem) az iskolá' Grosser Hand-Atlas, herausgegeben von Joseph Meyer, Hildburghausen. 1843-tól kezdve számos kiadásban jelent meg.
