Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Első könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)
Az omnibusz már tele volt. A kabrioletbe 4i ültem, mert a kocsi belsejében apró népek olyan zajt csaptak, hogy ez engem a szépséges Nekar-vidék szemléletében csak zavart volna. 5 óra után értünk Sinsheimbe, ahol csézát rendeltem, hogy rögtön tovább utazhassak. - Egy jó órát kellett várnom rá, hozattam egy fél icce bort, a legfinomabbat, ami csak volt, ezt a vendégló's szép lánya maga hozta ki, akivel elég hosszan társalogtam. Mesélt nekem a badeni forradalomról, hogy a poroszok többek között Sinsheim városát is bombázták, de az ágyúgolyók mind elrepültek a város felett. - Ebben a leányban / igazi radi- [Ni/166] kálism találtam, örömmel dicsértem meg. Közben kinéztünk az ablakon és osztrák tüzéreket láttunk, akik Ulmból Frankfurtba masírozás közben ma éppen itt voltak bekvártélyozva. Végre megjött a cséza. 44 Lassan besötétedett. Innen még egy óra Bischofsheim, és biztattam a kocsist, hogy gyorsan hajtson, mert nem akartam későn érkezni. Közben feljött a telihold a hegyek mögül és az erdei fákon keresztül nézve vörösen világított, mint a tűz. Az éjszaka szép volt és enyhe, rátok gondoltam, hogy vajon gondoltok-e rám, és sejtitek-e, hogy e pillanatban hol vagyok. Fél 8-kor érkeztünk meg. Ahogy a cséza megállt, nagybátyám és Wilhelm sietett felém és — még ki se léptem a kocsiból, - átöleltek. / Nekarbischofsheim, 1851. október 13. [Nl/167] Képzeld drága Stefanie! milyen érdekes találkozásom volt tegnap. - Lotterrel mentem sétálni a Waibstadt felé vezető úton; mert nagyon szép idő volt. Körülbelül fele úton visszafelé, az úgynevezett lőpormalomnál, találkoztunk a Benitz családdal. Már messziről láttam egy nagyon elegánsan öltözött leánykát a házba bemenni, és Lotter ezekkel a szavakkal figyelmeztetett: „Nézd, ez 7tna, a járási elöljáró lánya - és nézd, feljebb a réten jönnek a szülei és testvére." Nagyon örültem a találkozásnak, ez kapóra jött nekem. Tudod ugye, kedves Stefanie, mikor felmerült a gondolat, hogy rokonaimat meglátogatom, ezzel mindig összekapcsoltam, hogy Tinát is láthatom. Lotter leveleiben mindig tréfásan emlegette Tinát; hogy milyen csinos és még mindig szabad; és talán nekem is tetszik, és nem is lenne rossz, ha Nekarbischofsheimből hazavinném - s ez otthon mindig tervezgetést indított el; természetesen gazda nélkül / csinálták a |N1/16»| számítást, de ez nem baj. - Ez a házasság Tinával különösen a Ti szemetekben nem tűnt valószínűtlennek, sőt nagyon is könnyen elképzelhetőnek, különösen Te nézted gyanakodva az én üzleti utazásomat, csak mellékes célnak a leánynéző mellett. Erről a témáról naponta szó esett, s Anyám is jókedvében ilyen értelemben írt leveleiben Lotternek és Leibfriednek is. Mikor Leibfried néném megkérdezte, hogy meddig maradok Bischofsheimben, nagybátyám tréfásan vetette közbe: „Hát legalább 8 napig, hiszen meg kell ismerkednie a menyasszonyával." Ilyen körülmények közt, drága Stefanie, meg kell vallanom, hogy bár hitetlenkedve, mint mindig, félig-meddig végül magam is hinni kezdtem benne. így mikor szeml>ekerültem elképzelt menyasszonyommal, szívem valamivel hevesebben vert, mint máskor. Megkérdeztem nagybátyámat, honnan jönnek. „Alighanem Waibstadtból, vélte, mert a mezőn kellemesebb a járás, mint az országúton. Most már nem kerülhetjük ki őket, csatlakoznunk kell hozzájuk, ők is erre jönnek haza." — „Miért ment be 7mn ebbe a házba?" - kérdeztem kissé / körülményeskedve: [Ni/169] „Hát talán valamit át kellett adnia a molnárnénak," — válaszolta, „vagy üzenetet kell átadnia, nézd, már jön is kifelé. — Most szedd össze magad, légy férfi - ugye, csinos lány a Tina? — 4Í Kabriolet: kétkerekű kocsi, levehető fedéllel, hátul pedig kinyúló üléssel a kocsis számára. 44 Cséza: rugalmas, födetlen, könnyű kis kocsi.
