Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - [Bécsi emlékek] (Ford.: Zimányi Magdolna)
szár-templom úgy helyezkedik el, mintha megkoronázná, és a környéken lévő többi hegyé is csodálatosan szép; és isteni kilátásban gyönyörködhetünk. Egy óra hosszat tartott a hegymászás a cikcakkosan felfelé vezető úton, amikor azonban felértünk, fáradságunkért elegendő jutalmat nyertünk. - Mivel erősen megizzadtunk, először is a zöld lombok árnyékában igyekeztünk lehűlni, mielőtt egészen felmentünk volna oda, ahol már a légáramlásnak jobban ki voltunk téve - és közben egymásnak közösen elmeséltük a 4 huszár történetét, akik abban a pillanatban, amikor az ellenség Liechtenstein hercegre támadt, nemes önfeláldozással rávetették magukat, és felfogták a halálos csapást, s ezzel a herceget megmentették 18 -, aki / tiszte- [F/42) létükre építtette ezt a templomot, amelyben közös kriptában nyugszanak. — A kripta bejáratánál előhelyiség-féle van, amelyben egy öreg, béna, hófehér hajú invalidus egy ital tejjel vendégelt meg minket, ami nekünk nagyon jólesett. Szinte egész élettörténetét elmesélte nekünk, amely valóban nagyon érdekes volt, mesélt a sok csatáról, melyekben részt vett, és történeteire sebei és mellén viselt érdemkeresztjei szolgáltatták a bizonyságot - hogy ő az oroszországi hadjáratot, majd a lipcsei csatát is végigcsinálta stb. amely életének legérdekesebb korszaka volt. Mostani megélhetési forrását az az engedély jelenti, hogy itt fenn tejet szabad árusítania, és bármilyen öreg is, még van elég ereje, hogy naponta egyszer, korán reggel megmássza a hegyet, és este lefelé hazatérjen; - itt fent a hegyen olyan otthonosan és jól érzi magát, mintha a magasság által Istenhez is közelebb / kerülne, mivel a földet feltehetőleg [F/43j hamarosan el kell hagynia. A derék agg beszéde nagyon mélyen hatott rám, és hű képet adott arról, hogy az ember számára minden megpróbáltatása után, az életben eléje tornyosuló akadályokkal folytatott állandó küzdelem után, végül semmi más sem marad, mint a semmibe való tekintés, és egy jobb élet reménysége. Ezután felmentünk, és a pompás, szemgyönyörködtető látvánnyal üdítettük fel magunkat. Előttünk feküdt az áldott síkság, mely a Bécsújhelyi csatorna által átszelve mélyen benyúlik Magyarországig, a vasúti pálya, amelyen a füstölgő vonatok szüntelenül találkoztak egymással, és a sok, fasorral szegélyezett út - ezeken szétszórva a legszebb falvak; - lábunknál a régi, történelmi Mödling, mögöttünk a virágzó völgy a romokkal és a szép Liechtenstein-kastéllyal és másokkal; oldalvást a Pfefferbüchsel, és jobb kéz felé a megszakítás nélkül húzódó hegylánc, amely egyre magasabbra / emelkedve végül a stájerországi gleccserhez csatlakozik. - [F/44] Emelkedett és magával ragadó látvány ez, amely önkéntelenül is áhítatra késztet. Ez az oka annak, hogy a látvány oly sokakat rajongó hangulatba hoz, hogy összeszorult szívüket néhány falra karcolt szóval vagy odaillő rímmel próbálják levegőhöz juttatni; és ezért még soha, sehol sem találtam olyan falat, amely versekkel, névaláírásokkal, évszámokkal stb. annyira tele lett volna írva, mint itt. — A Huszár-templom tulajdonképpen ablak és torony nélküli csarnok, a tető 8 hatalmas oszlopon nyugszik. Végignéztem valamennyi, azokon található feliratot, és közöttük a legérdekesebbnek az alábbi verset találtam, amelyben valaki szívét kiöntötte: ,Jrlamarosan el kell távoznom szépséges rónáidról, te kedves Ausztriám! és azt is el kell hagynom, akiért szívem dobog. - Oh Louise! légy csillagom, amely életem viharoktól háborgatott tengerén vezet, míg / horgonyt vethetek, és szíveden nyugalmat, s szenvedéseimért kárpótlást ke- [F/45] reshetek! -" /V. N. Vajon ki lehet ez, gondoltam - és vajon ez a Luise valóban szép-e? vajon viszonozza-e szerelmét? hasonló kérdések egész serege vonult át agyamon, amelyeknek természetesen egyikét 18 Az itt leírt esemény 1809-ben, az asperni csatában történt, Liechtenstein János herceggel.
