Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

BEVEZETÉS - Giergl Henrik „kedves könyvei" (Györgyi Erzsébet)

Ez az élmény meghatározó marad Giergl Henrik számára, aki közben izgatottan figyel a hazai, hasonló események híreire. Fellelkesítette, hogy hazája is csatlakozik az európai népek törekvéseihez: „A hírek, melyeket akkor Magyarországról kaptam, nagyon megörvendeztettek, szívem felujjongott, még sohasem okoztak a szeretett hazámból jövő hírek ilyen örömteli meglepetést. Magyarország, melyet csendben sokszor sajnáltam, hogy sok országhoz képest több szempontból jóval elmaradottabb (bár nem saját hibájából,) most végre — így gondoltam — előrehalad, nem maradt ki az általános lelkesedésből, nem maradt süket a szabadság hangjára, megragadja a mostani időpontot, és felébred álmából, mint Európa többi civilizált népe. - A jövőre gondoltam, és lelkemben nagynak, erősnek és önállónak láttam drága Hazámat. " (U7288). „Mohón olvastam az újságokat, főként a Magyarországról szóló cikkek érdekeltek rendkívül. Az én drága hazám, amelyik oly sokáig tétlenül, ölbe tett kézzel nézte a többi népeket, felkelt, — erejének tudatában, mint egy oroszlán, megrázta sörényét és ledobta bilincseit; — az én szeretett hazám felett is felkelt a szabadság aranyos, ragyogó napja, amelynél az egész nemzet ujjongva melegedett. - Igen, a magyaroknak sem szabad a civilizáció követelésében más nemzetek mögött elmaradniuk, s ugyanolyan jogon követelhetik a szabadságot! Csak durva és műveletlen népek maradtak ki a szabadság szellemének általános hatása alól, akik a saját értékük büszke öntudatától nem voltak áthatva, és a szabadság géniusza elkerülte őket. —" (E/46-47) Miután szó sem lehetett már utazásról a forrongó Európában, vándorló idejét kitöltve hazautazott, várakozással telve. Hazája iránti szeretetét most mélyebben élte át, a forradalmi légkör által felfokozott érzelmi állapotban. „Pesten mindenki ujjongott a boldogságtól az elért eredmények felett, - minden ablakban 3-színű zászló lobogott, a férfiak a kalapjukon szalagot és tollat viseltek, sőt még az asszonyok is nemzetiszínű szalagot és kokárdát hordtak. Az öröm ragyogott minden arcon, és a hajdani ellenségek is összeölelkezve jártak; minden harag felejtve volt. - Oh, szép idők, miért is nem maradhatott mindig így?! Most Magyarország számára olyan korszak kezdődött, amely a világtörténet évkönyveiben mindenkor emlékezetes helyet fog magának elfoglalni, s amely fokról fokra nagyszerűbbé vált, a forradalom vezetői a nagyvilágban híressé lettek és egész Európa a magyar hadszíntérre irányította figyelmét." (É/47-48) Belekerülve a márciusi forradalom utáni Pest életébe első dolga volt megismerni a forradalom kitörésének történetét. Hallomás után írt is róla. Kifejezte elragadatatását a 12 pont nagyszerűségétől. Gustav Grimm, Pesten élő német költő a magyar és német forradalom azonos célkitűzéseiről, magyarok és németek testvériségéről hosszú verset írt, amely 1848. március 15-én a Nemzeti Dalhoz hasonlóan röplapon járt kézről kézre a pesti utcán, majd később feledésbe merült. A versben a költő azt sajnálja, hogy hazájától, Németországtól távol nem küzdhet annak szabadságáért, de e helyett a magyar szabadságért száll síkra, azt saját ügyének tekintve. A berlini forradalomból érkezett Giergl Henrik természetszerűleg másolta be önéletírásába a költeményt, amelynek tartalmával különösen egyetérthetett (É/51-53). Ha elnyerheti egy nép szabadságát, Ez minden népnek üdvére lehet. Ezért nyújtom neked most, Magyarország! Szorítsd meg a német testvérkezet! Eljött az óra, érzitek, ledőlt már A válaszfal, nem zár el népeket.