Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Második rész
veszett; hogy hol és hogyan, azt senki sem tudta. Anyánk ezt Louis révén előbb tudta meg, mint mi. - Ebből az ügyből később még pörünk is keletkezett, de sajnos, semmit sem kaptunk kártérítésként. Mivel semmi reményünk sem volt arra, hogy visszakapjuk, mindketten kénytelenek voltunk egyet-mást beszerezni. Anyám Berlinben felkereste Emil Wagner üvegesmestert, aki atyámnál tanult ki, (mivel pesti születésű,) és olyan szeretettel viseltetett irántunk, hogy Anyámat mindig csak második anyjának nevezte. - Többször is írt Anyámnak Pestre, és felszólított engem, hogy utamon jöjjek hozzá Berlinbe, mindenkor / szívesen alkalmaz. Most élőszóval is megismételte Anyámnak ezt a |U/2lJ!] kívánságát; így anyám azonnal meg is írta neki levélben, hogy én kb. 4 hét múlva érkezem Berlinbe, és abban az esetben, ha nála mégsem tudnék elhelyezkedni, legyen olyan szíves máshol részemre munkát szerezni. Ez nagyon megnyugtatott, így biztosan számíthattam munkára. Anyám 4 és 1/2 napot töltött Mannheimben, innen Lotterhez utazott, ahol 8 napig maradt; majd onnan Stuttgarton, Innshrukon át folytatta utazását Itáliába, ahol hnás és öcsém várta. Ez alatt kirándulásokat tettünk a környéken, hogy együttlétünk rövid idejét minél kellemesebben kiélvezzük. Hamarosan valamennyiünknek el kellett válnunk, ezért is voltunk mindketten, Carl és én, minden este a nagybátyámhoz meghíva. — Vasárnap, szeptember 26-án ebéd után 2 órakor bérkocsival elmentünk Schwetzingenbe az ottani híres kertbe. — Anyám, nagynéném, Pless kisasszony, nagybátyám, Carl és én utaztunk együtt. Körülbelül 1 órai út után értünk a városba. Schwetzingen városa kicsi és jelentéktelen, 27(K) lakosa van; de a kastély és a hozzá tartozó, szökőkutakban gazdag kert híres, rokokó stílusa és szépsége miatt. Területe 186 hold, és habár most már eléggé őszies képet mutatott, nekem nagyon tetszett. Eő látványosságai: a nagy medence, amelyet szinte tónak lehetne nevezni, 2 kolosszális szobrával, melyek a Rajnát és a Dunát ábrázolják. A kis medencében 5 szökőkút van, melyek közül a középsőnek a vízsugara nagyon magas és erős. Még számos kisebb szökőkút is van a kertben, egyikük mintegy üvegburát / képez a virágok felett — van sok vízköpő állatszobor is, 2 szarvast ábrázol, [17219) 1 vaddisznót, sok pedig madarat. Sok csatorna is átszeli a kertet, felettük hidak vezetnek. Az Apolló-templom sziklára épült, előtte vízesés, mindkét oldalán széles lépcsők vezetnek fel Minerva és Mercurius templomához, a lépcsők mentén sok mitológiai szobor és emlékmű, mind carrarai márványból faragva. A Botanika temploma és a Fürdőhúz. Egy római vízvezeték romjainak tufál>ól épített utánzata. Egy másik hasonló toronyrom. Nekem legjobban egy török mecset tetszett, kupolával és két minarettel. A mecset falán aranyozott betűkkel török bölcs mondások vannak, mindegyik alatt ott a német fordítás is. A minaretekbe 127 lépcsőfokból álló csigalépcső vezet fel, teljes sötétségben. Az embert, mikor felfelé megy, elfogja a türelmetlenség, és úgy érzi, hogy ennek a szénfekete sötétségnek sohasem szakad vége. Ha azonban felérkezik az ember, remek kilátásban gyönyörködhet, még a speyeri dómot is láttam. A mecset mellett egy oszlopcsarnokkal körülvett zárt udvar van, ahol a törökök (?) 16 gyülekeznek. Kívülről rózsaszínűre van festve. - Este 7 óra után kocsiztunk haza; a hold a hegyek mögül emelkedett fel és világított nekünk, mint egy lámpásfiú. Másnap ebéd után megint útrakeltünk és vonattal A kérdőjel a napié-írótól származik.
