Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Második rész

uralkodó hercegnek tüske volt a szemében, és ezért az egyesületeket romboló célzatú egyesületeknek nevezték. Később azonban megint új tornaegyesületek alakultak. A Stuttgartot környező hegyek lejtőin részben gyümölcsösök, részben szőlőskertek vannak, szép sétalehetőségekkel. Talán semelyik másik államban sincs aránylag ilyen sok gyümölcsös, mint Würtembergben - itt egész gyümölcsfaerdőket látni és az utakat is sűrű gyümölcs fasorok szegélyezik. Ilyen fasorokat későbben Badenben, Nassauban, Hessenben is láttam, és végig a Rajna mentén. Most különösen szépek voltak a teljes virágzásban álló fák, de különösen pompás látvány lehet, amikor az érett gyümölcs lóg a fákon! amikor az ember tetszése szerint válogathat és ehet a gyümölcsből. - Mivel én nem ismerem jól a fafajtákat, és csak akkor ismerem meg a gyümölcsfákat, amikor érett gyümölcs van rajtuk, egy parasztfiútól megkérdeztem, hogy milyen fák ezek. „Hát ómafa, meg körtvefa" - volt a felelet.* Würtembergben meglehetősen sok bort is termelnek, de ez savanyú és drága, és olyan az íze, mintha felerészben víz lenne. Halványpiros a színe és a legközönségesebb fajtából is 6 krajcárba kerül egy messzely. — A szőlők itt másként vannak ültetve, sohasem a síkon, hanem a hegyoldalakon ültetik a tőkéket, és sokszor nagyon meredek lejtőkön, mint a 21. ábra mutatja (teraszokon). Ehhez és egy itáliai szőlőskert képéhez még egy tiroli szőlőskert képét is csatolom, hogy a különbséget / jobban el tudjuk képzelni (lásd 22. ábra). - Tyrolban a szőlősker- [U/174] tekét a sík területen telepítik, és ott szabályos lugasokat alakítanak ki. — Ugyanilyen különböző a házak építése. W ürtenbergben (Badenben és Hessenben stb. is) minden házat először gerendákból építenek meg; — erre jön a tetőszék, és így az egész óriási kalitkának látszik. Csak miután a tetőfedés is elkészült, azután töltik ki kővel a gerendák közötti közöket. Palotáknál és más középületeknél a falakat faragott, szürke homokkőből való kváderkövekkel töltik ki, mert ebből a kőfajtából sok van a környéken, lásd 23. ábra. A 24. ábra az Augsburgban és környékén található házak formáját mutatja. Itt minden háznak oromzatos teteje van, és a két ház között lévő esőcsatornák kígyó- vagy sárkányfejhez hasonló alakú kifolyói messze kinyúlnak az utca fölé. Két szomszédos ház egymástól egy- vagy kétlábnyira van, és ebben a távolságban többnyire nyílt csatorna folyik, amely az utcai fronton pallóval van lefedve. Többnyire ebbe a szűk sikátorba nyílik a konyhaablak vagy olykor egy szoba ablaka, ami természetesen nem nyújt valami szép kilátást, de sok könnyelmű és vakmerő legénynek talán jó alkalmat nyújt, hogy szemközt lakó kedvesét meglátogathassa. - A bejárati kapuk alatt lévő 4 pont a 4 húzócsengő gombja, mindegyik meg van számozva, és más-más emeletre vezet. Házmester itt nincs. Tyrolban és Felső-Bajorországban, München környékén a házak olyanok, amilyennek a 25. ábra mutatja. A házak homlokzatán az első emeleten külső folyosó van, amelyhez gyakran lépcső is vezet fel kívülről. Tyrolban sok ház csak fából és deszkából épül, a tető messzire előre ugrik, deszkával van befedve és nagy kövekkel megerősítve. — A 26. és 27. ábra 2 itáliai házat ábrázol, az első oszlopcsarnok nélkül, a másik oszlojycsarnokkai. Az ablakok gyakran egyszersmind ajtók is, előttük kis erkéllyel. Az első emeleten az ablakok közé / Madonna van festve. - |U/175) Akárcsak a házakat, a templomkapukat is különbözőnek láttam országonként, mind formájuk, mind pedig építési módjuk szerint. A 28. ábra egy olasz templomtornyot mutat be, amelynek olyan lapos a teteje, hogy szinte nem is látható. Az óra számlapján 24 óra van feltüntetve, és a harangok kerékre szerelve. Vagyis alma- és körtefák.