Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

BEVEZETÉS - Giergl Henrik „kedves könyvei" (Györgyi Erzsébet)

Alois és Ignaz öccsének, Karl Giergl (1808-1860) kártyafestőnek fiai atyjuk munkáját folytatták. Nevükhöz fűződik a Soproni kártya, a Concordia tarokk (1868). Kártyáikon a kor divatos népéleti ábrázolásai, s a világirodalom neves alkotásainak illusztrációi szerepelnek. Részt vettek az Első Magyar Kártyagyár alapításában 1871-ben, mely később Ferdinand Piatnik és fiai kártyagyárába olvadt bele. Alois Giergl vándorlása idején ismerkedett meg Prágában Anna Bayerrel, Joseph Bayer festő leányával, kinek fivére is apja nevét viselve folytatta festő tevékenységét. Műhelye 1839-ben a Goldene Handgasséban (Aranykéz utca), 1843-ban az Alte Postgasséban (Régiposta utca), 1852-ben a Leopoldgasséban volt. Alois Giergl feleségét és első három gyermekét szép, nagyalakú festmény örökíti meg, feltehetően a polgári festő após kezétől. Két kisleány: Marie és Charlotte, valamint Alajos, a leendő festőművész látható a képen. Marie Stolp Oszkár könyvkereskedő felesége lett, a naplóban kettejük nevével gyakran találkozunk. Stolp azt a Váci utca 19. alatti könyvkereskedést vezette 1854 után, amelyben 1833 és 1847 között Landerer és Heckenast, a későbbiekben pedig Lauffer Vilmos árusítja a könyveket. Érdemes e neveket megjegyeznünk, a Naplókban közelebbről megismerkedhetünk majd velük, mint Giergl Henrik unokatestvéreivel és barátaival, Lauffer Vilmos Giergl Henrik sógora is lesz. Charlotte Karl Goszleth tisztviselő felesége lett, akinek fia később az ismert fényképész céget alapítja meg. Teréz pedig Pillvax vendéglősé, kinek kávéházában a forradalmi ifjak gyülekeztek. Pillvaxék leánya, Mária, Mayerffy Ferenc birtokos felesége lett, s az ő komlóföldjeinek helyén a 20. században épült repülőtér nevében: Ferihegy őrződik meg keresztneve. Giergl Antónia Maukschné, Giergl Emma Sartory Frigyes bankigazgató felesége lett. Az elsőszülött Giergl Alajos (1821-63) festőművész lett. Apja kívánságára elsajátította az ötvösmesterséget apja műhelyében, ahol 1834-től inaskodott, de közben Pesky Józseftől festeni tanul. Anyja, a festő leánya támogatja festői ambícióit. Két Pejacsevich gróftól: Márktól és Jánostól sikerül támogatást szereznie ahhoz, hogy Bécsben akadémiai képzésben részesüljön. Kuppelwiesertől, Endertől tanult többek között, súlyos anyagi gondok közepette. Bécsből hazatérve több kiállításon vett részt, arcképek mellett életképeket festett. 1855-ben Kari Rahl bécsi festővel való kapcsolata, majd egy vele együtt megtett itáliai tanulmányút után vált, különösen portréművészete, mind népszerűbbé. 1860-ban arisztokrata megrendelői tanácsára vette fel a Györgyi nevet. Györgyi (Giergl) Alajos a Pejacsevich, Keglevich, Lónyay, Forgách, Andrássy, Örményi, Széchenyi, Odescalchi, Festetics, Apponyi arisztokrata családok tagjait kastélyról kastélyra járva festette le. Megrendelői között voltak a politikai, tudományos és művészeti élet kimagasló szereplői is: Erkel Ferenc, Deák Ferenc, Kammermayer Károly, Clark Ádám, Stéger Ferenc operaénekes mellett lefestette Bene Ferenc orvosprofesszort és másokat is. Számos pesti polgárt is megörökített, köztük több rokonát, illetve sógorát. így lefestette nővéreit, Giergl Máriát és annak férjét, Stolp Oszkárt, valamint Sartory Frigyesné Giergl Emmát. Lefestette Lauffer Vilmos könyvkereskedőt és feleségét, Giergl Emmanuelle-t (Giergl Henrik Emmy húgát), s végül, de nem utolsósorban Giergl Henriket két ízben is. Ezeket a képeket a jelen kötetben, illetve annak címlapján láthatjuk. Giergl Henrik fiatalkori arcképe, a vándorútra induló fiatalemberé, a festő unokafivér első ismert műve. 1858-ban Henrik és felesége, Ilka házaspári kettős portréját festi meg. Györgyi Alajos művei Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán és még számos magyar múzeumban láthatók. A Magyarországra a 18. században érkezett iparoscsalád tagjai - akik közé még Ignaz Giergl, Henrik apja is sorolható - a reformkorban kissé előre lépnek.