Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
BEVEZETÉS - Giergl Henrik „kedves könyvei" (Györgyi Erzsébet)
mintegy betétként visszaemlékezés is olvasható vándorlásának egy epizódjára, és levelek, versek. A következő', második naplókötet — amelynek egyes részleteire későbbi írásaiban hivatkozik is Giergl Henrik — sajnos elveszett. 1853-54-ben írja Naplója Harmadik könyvét, amely az első sortól az utolsóig házasságának történetét tartalmazza, részben barátjához, dr. Menner Adolfhoz írott levelekbe foglalva. A menyasszony nem az a leány, akit Badenben eljegyzett, hanem Helen Düek, Pesten élő, a családi hagyomány szerint erdélyi szász eredetű család szép és finom lelkű leánya, akit Henrik Ilkának nevez. A házassági előkészületek és a menyegző után elkeződik a később tartósan boldognak bizonyuló családi élet egy jól sikerült velencei nászúttal. A lx)ldogságtól sugárzó harmadik könyvet a Napló Negyedik könyve követi, ugyanazon könyv lapjain folytatva. 1863-65-ben, évtizednyi távolságra az előzőtől, anyagi gondokról, egy szülői ígéret nem teljesítéséről, az apai üzlet lassú tönkremeneteléről, s Giergl Henrik útkereséséről olvashatunk; hogyan fejlesztette üzletét az óhajtott, szaktudásának megfelelő színvonalra. Keserű hangú levélváltás olvasható a rövid naplókötet oldalain fiú és anya között, azonban Henrik számára a családi összetartás és békesség fontosabb az üzleti érdekeknél, s inkább lemond üzleti céljainak egy részéről, semhogy véglegesen összeütközésbe kerüljön szüleivel. Az apa végül átadja üzletét fiának — de csak néhány hónappal halála előtt. Henrik ezután az egyesített családi üzletet most már saját elképzeléseinek, ambícióinak, színvonalas igényességének megfelelően felfejlesztve viszi sikerre. A kötet a szabad iparűzés új helyzetében felmerült gondok drámai ábrázolása. Egyben alkalmat ad a naplóírónak életével, törekvéseivel való számvetésre. Ebbe a kötetbe betéve őrződött meg Ilka levele férjéhez. Biztatta őt a napló derűsebb folytatására, üzleti gondjai között azonban Giergl Henrik ezt talán inkább ráhagyta volna. Ilka nem vállalkozik az írásra, nem érzi rá képesnek magát. Inkább férjét kéri a naplók, e sokra becsült „kedves könyv"-ek folytatására, s szent ígéretet tesz azok megőrzésére. Időközben alkalmanként tovább írt a Feljegyzések életemből vékony füzetébe is. Az 50-es években néhány szubjektív hangú írást: egyik írásában azon elmélkedik, hogy a polgári neveltetése során belé oltott szerénység mennyire megnehezíti az életben való boldogulását, egy másik írása keserű eszmefuttatás az ügyvédek csalárdságáról, amelynek közvetlen kiváltó okát nem ismerjük. Talán már a 60-as évekből származik az az írás, melyben az uralkodókat és kormányokat kárhoztatja azért, mert hatalomvágyuk miatt a hálxjrúk szenvedéseit zúdítják az emberekre. Ebbe a füzetbe egy színművet is leírt az 1850-es évek elején „A természettudósok" címmel, valószínűleg saját művét. Ez utóbbinak a fordítása a jelen kötetben nem szerepel. Szakmai jegyzeteiből is ránk maradt egy füzet. Ennek külső megjelenése és mérete is hasonló a Feljegyzések életemből füzetéhez. Belső címlapján díszes kézírással „Tudomány. Első rész" cím mellett olvasható az író neve és az 1850-es évszám. Flső felében dr. Friedrich Schoedler 1 természettudományos művéből kimásolt részletek olvashatók. Fejezetei: A fizikából; Az asztronómiából; A kémiából, amelyeket e kötetbe nem vettünk fel. Ezt követi Az üveg című fejezet, a 29-42. oldalakon. A könyvből kimásolt részletek közé illesztette be Giergl Henrik vándorlása során összegyűjtölt saját üvegipari tapasztalatait. Schoedler, Friedrich: Das Buch der Natur, die Lehren der Physik, Astronomie, Chemie. Mineralogie, Geologie, Physiologie, Botanik und Zoologie umfassend. Braunschweig, Vieweg. 1846. (A természet könyve, a fizikai, csillagászati, kémiai, ásványtani, geológiai, fiziológiai, botanikai és zoológiai ismeretek összefoglalása). Magyar nyelvre lefordította János Ferenc et al., Pest, 1853.
