Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

JEGYZETEK, MUTATÓK - A szövegközlésröl

A szövegközlésről A forrásokat az első kötet elvei szerint közöljük, vagyis a központozást kivéve meghagytuk az eredeti helyesírást. A kéziratok helyesírása ugyan változó, de a szövegértést nem zavarja, s így képet alkothatunk a korabeli írástudásról, írásgyakorlatról. Érdemes megjegyezni, hogyan alakul a kis- és nagybetű használata. A földműves szerzők az élet fontos kellékeit (szalonna, buza, stb) írják nagybetűvel, jellemző rájuk a kiejtés szerinti írásmód, tájnyelv használata. Végh Bálint szóhasználatában meglepően sok német szó szerepel, persze romlott alakváltozatban. Balogh Gábor kevesebb, Noszlopy Antal igen sok idegen szót használ, elsősorban latint, de német, francia szavak is előfordulnak. Az előforduló idegen nyelvű szövegrészek fordításait * alatt, lapalji jegyzetben közöljük. Ugyancsak * alatt jeleztük a szerkesztői megjegyzéseket. A szövegekben a szerzők által használt zárójeleket ( ) megtartottuk, a szögletes zárójellel [...]az olvashatatlan szövegrészeket jelöltük. Noszlopy Antal kézirata esetében a [ ]* jellel a szerző által áthúzott szavak találhatók. Nem hagytuk ki az áthúzásokat, mert jellemzőek a mondatszerkesztésére, a szóhasználatra. Lapszéli bejegyzéseit, későbbi betoldásait petit betűtípus használatával különböztettük meg. Sok rövidítést alkalmazott, különösen első füzetében (pl. frdmi = forradalmi, org - ország), láthatóan idő- és helynyerés miatt, ezért rövidítéseit feloldottuk, a feloldást csak a földrajzi és a személynevek esetében jelöltük [ ] jellel. A földrajzi nevek írása sem egységes egyik szerzőnél sem, a közlésben megtartottuk az eredeti írásmódot. A szövegközlések utáni jegyzetekben találhatók: a forrásfeldolgozáshoz felhasznált irodalom jegyzéke, a szövegekben bemutatott események, életrajzi adatok időrendi áttekintései. Tárgyi jegyzetek helyett részletes mutatókat állítottunk össze: szómagyarázatokat, névmutatót és földrajzi mutatót. Minden esetben elöl szerepelnek a szövegekben előforduló szó- és névalakok, a magyarázatban pedig a helyes változat. A földrajzi nevek meghatározásánál az 1913-as Helységnévtár adatait vettük figyelembe. A források kiadásához nyújtott segítségéért köszönetet mondok Székely Istvánnak és Balogh Ádámnak, akik az általuk őrzött kéziratok közléséhez hozzájárultak, és kiemelten köszönöm a veszprémi, kaposvári és szentendrei kollégák támogatását.