Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz

Mig a könyörtelen zsarnok parancsára a jelesebb hazafiak fejei porba hullottak, s a menekülök ellenében poroszlói üldöztetések folytak, mindenki pedig, ki bár legkissebb tényezője volt a forradalomnak, a vizsgáló birák elejbe, személyes igazolására szoríttatott, teménytelenek börtön mélyére, közzülök igen sokan élethossziglan vagy sánczra hányattak, addig az uj kormány min[230] dent mozgásba hozott, mi az előbbi szabad kormánnyal ellentétet képezve, terroris/mus rém képében, megszünteté mind azt, mi egyéni szabadságot bár külsőleg — mint veres sinor használata, hármas nemzeti szin lobogása — jellegzé. S életbe lépteté mind azt, mi a fekete sárga kényuralomnak szívtelen elveivel egybehangzóit, sőt belszervezetét kormányzatának oda irányzá, melly még az utolsó nemzeti alkotmányosság, méltányosság, ős szokás és jogosság utolsó szikráját is kioltással, enyészettel fenyegeté. Ez igen természetes következménye az előzményeknek! Minden józan fő előtt előre látható volt, mint ama gyászos helyzet, melly ez által egyeseket ugy, mint egész nemzetet gyötörve sújtott. Ismétlem nagy Széchenyink e szavait: „Hol ember emberen uralkodik önkénnyel, ott virág helyett ravatal terem a földön, s gyászol az egész természet!" A jog tapodás nevezetesbjei voltak: 1/ A magyar pénz jogtalan eltörlése. 21 Az ország, ősi törvény és alkotmány ellenes szét- és eldarabolása, minő a Vajdaság felállítása. 3/ A hivatalnokok, kik nagyobb részt idegen szolgalelkü csoportból neveztetvék, törvénytelen, választást kizáró nyakunkra tolása. 4/ Ostrom állapot több évekre terjedő szigora. 5/ A nemzeti akarat törvény alkotás, adószabályozásban, sat. kizárása s mellőzésével, egyes önkénytől függő rendeletek törvény erőre emelése, szóval, megyei hatóságok eltörlése, alkotmányos élet megszüntetése. 6/ Perlekedési rendszer, bélyog, sok vérszívó hivatalnokok, sat. általi megnehezítése. / [231] II Minden kigondolható adó nemek nagy, elviselhetlen mennyiségbeni behozatala. 8/ Állam kölcsön kicsikarása. Volt honvédek besorozása. 91 Dohány egyed áruság behozatala, az ezt kezelő szipolyok és zsarolva kutató Fináncok tömegével. 10/ A csendőrség (Gendarmerie) főleg politikailag compromittáltak üldözése s fogdosása végetti felállítása. 11/ Nép zsírján élősködő építészeti (értsd: ut csináltatási) és Telekkönyvi biztosok és mérnökök lábra állítása. 12/ Vásári zsarolók és vámosok szabadalmas fosztogatásuk. Végre, hogy mi se hibázzék, számtalan kémek, titkos incselkedő gonoszok elárasztása. És még ki tudná elősorolni hányféle kínzás nemei, mellyek a nemzetet anyagi és szellemi erejétől megfosztva vagy zsibbasztva, a szolgaság és nyomor posványába sülyeszték, taszították. Mind ezen válságos pillanatok bárha mint közelégületlenség szülte gyűlölet tárgyai, a nemzetben legnagyobb ellenszenvet gerjesztenek, türt ez a nélkül, hogy akár szóval, akár tettel méltatlan nyomatásának leküzdésére nyilvánosan kelt volna ki! De — mert minden idők megtermik a nagy erényeket — ez időszak sem nehezülhete e honra a nélkül, hogy hatalmas szózat ne emelkedett volna annyi istentelenség közepette, mellyel e haza népei szivvérökig marczangoltattak. E dicső hazafi nevét át nem adni az utókor hálás emlékének annál [232] inkább bűnnek tartanám, mert / felszólamlása férfias kebelből, hazafi szívből és olly rendkívüli válságos időben történt, mellyben ki igazat mert szóllani — mint ma is - életével kelle beszámolnia, mellynek veszélye forgott fen, s mellyben Ciceróként „non erat temporis