Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

BALOGH GÁBOR: Honvéd emlékeim

tam ki, mig egy alkalomal 1851 elején — köveskáli jó emberem hivott fel védelmére, kit magtalanul elhalt nejének rokonai pereltek be. Felperesi ügyvéd Szüts Pál volt Sümegről, ki már az 50-nes évben oda költözött Díszeiből, s jó eredményei ügyködött, tanácslá nekem mennék Devecserbe, az egész járásban nincs ügyvéd, s járásbiró Sarlay János ur egy müveit, kedves ember. Szavára fel mentem 1851 Ja[93] nuár hava derekán Devecserbe, jelentkeztem a czímzett járásbiró / urnái, ki nemcsak szívesen fogadott, de azt akarta, hogy rögtön ott is maradjak. Készületlenül mentem, haza kellett a szükségesekért fordulnom; de szállást azonnal fogadtam, s költcsönt kérve 40 frtot néném Mórocza Jánosnétól, mert kedves jó anyámat terhelni szégyeneltem, néhány nap múlva letelepültem Devecserben, a hol már a számomra járásbiró ur által visza tartott peresfelek többen reám várakoztak. Ide jöttömet - bár jó barátim Zala Egerszegre, Kanizsára is hívtak — nem bántam meg, nem csupán azért, mert anyagilag jó helyem volt, de legfőképpen azon kedves jó családok s barátaimért, kik az ott eltöltött 22 évet — életem legszebb s legkellemesebb szakává tették. / [94] Kezdő 8 évemet nőtlenül éltem átt azért, mert nem akartam vagyontalanul nősülni, hogy szegény családom, halálom esetére támasz nélkül maradjon; midőn kedves feleségemet 1858-ik év december 16-án elvettem — már meg volt azon köveskáli és bácsi őszes birtokom, a mit 38 ezer forintért adtam el Devecserböli eljöttünkkor. Pedig 1861-ben nagy csapás ért, a bíróságok feloszlottak, pereinkel Devecserböl elhurczolták — ideig az évben a régi tudatlan egyénekből alakult bírák egyáltalán semmit nem tettek, utánuk ideiglenes birák a járásba szét szórva alakultak; — elvesztettem ez által korábbi jövedelmemnek több mint hasonfelét, s legkevesebb 25-30 ezer forintot. / [95] Devecserbe jöttöm után mindjárt meg látogattam az én kedves jó princzipálisomat Te[kintetjes Barcza Sándor urat Csabrendeken. Megelőző szívességei fogadott, kitűnő jóságai viseltetett irántam, kedves feleségem s kis íiaim iránt is, síromig megőrzöm jó emlékét, s hálát adok Istennek, hogy némü ügyeiben alkalmam nyilt nemes szivü jóságának némi kamatát lerónom. Jagasits Muki legkedvesebb barátom példányképe a nemes szivüség s fedhetlen becsületességnek - a mindentagjában példanélkűli szivességü Bóday család, maga a kedves jó édes anyukkal, kivel annyit preferánczoztunk, s szereztük neki az örömöt, ha vesztettünk, kit ugy 196] szerettünk mint édes anyánkat, kedvessé tették anyi / sok másokkal az életet nekünk Devecserben, - s azt a mit ott elvesztettünk, többé nem találtuk fel soha. A ti nevelésiek meg figyelése, erkölcsi érzéketek megóvása végett jöttünk mi el Devecserböl, hoztuk azon áldozatot, a mit ügyvédi állásom elhagyásával — anyagilag különösen — örökre elvesztettem, mert dicsekvés nélkül mondhatom, hogy bár soha kérésemel senkit nem terheltem, Devecserben minden jövedelmező ügyvédi állást - önkénytes felajánlás által - én foglaltam el, még a nagyon derék Zirczi apátságét is, kálvinista létemre. Papirra tevém ezen emlékeimet Bönyön 1892 Febr. 26-án Balogh Gábor [97] Utóirat: Vérző szivvel fogtam tollat, hogy életemnek leggyászosabb perczeit papirra tegyem. A mi életemnek egyedüli czél ját hőn szeretett kedves fiaim jövőjének biztosittását képezte, — az ádáz végzet 1896-ik év November 14-én egyik részében örökre eltiporta, meg halt akkor felejthetetlen kedves jő fiam — az engemet oly sok szívességgel támogató jobb felem —