Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

BALOGH GÁBOR: Honvéd emlékeim

Patvaristai évem igen kellemesen telt el nagyon kevés időt töltöttünk Csabrendeken, de annál többet hivatalos dologban az egész megyében. - A főügyésznek egyik kiváló hivatása levén az úrbér állománynak az adó épségbeni maradása tekintetéböli megvédése, ő a volt [43] jobbágyságnak törvényes védője volt, / s ez állásából bele kellett avatkoznia minden úrbéri ügyben, s mivel ez időben az úrbéri regulátionalis ügyek, a tagosittás és elkülönzésiek napi renden voltak, - miknek első birája az uriszék volt mindenütt a helyszínén, alakítva maga az uradalom által, arra meghívott táblabírákból, s törvényes bizonyság képpen a járás fő vagy alszolgabirája s eskütt által — nagyon sok alkalmam volt az egész megyét megismerni. Csabrendekre érkezésem után másnap már Egerszegre mentünk megyei gyűlésre, a mik ekkor országszerte nagyon érdekesek, de fontosak is voltak. Az udvari Cancellária, az 1844-ik [44] évi ország gyűlés bevégezte után - meg szabályo/zandó a vármegyéket a megyei örökös Főispánok helyett, - a kiket a megyében ugy szólván mindenütt szeretlek és tiszteltek, s a kik a megyék érdekeit pártfogolni nemes hivatásuknak tartották, a szabad szellem nyilvánittásait soha sem gátolták - administrátorokat nevezett ki, s őket a megyék igazgatásától önkényesen elmozditotta. Ezen tényt a megyék országos sérelemnek vették, gyűléseikben nyíltan tárgyalták, s a bátrabb és nevesebb Rendek az administrator urakat személyesen fel is hivták mint jogtalan állásúak elhagyására. ' [45] Zala v[á]r[me]gyének Festetisch Leó Gr. volt az administrátora, jó zenész, / kevés vagyonú rosz gazda, egyáltalában igénytelen tehetség fisicailag is ezen állás betültésére. És Zala Vármegyének ekkor élt országos világhírű nagy fia Deák Ferencz férfikora legszebb éveiben; Csányi László az 1848/49-iki forradalomnak szeplőtlen kimagasló alakja, Zalabéri Horváth János kamarás, Csertán Sándor, Tolnay Károly jeles szónokok — mily lelki élvezet volt ezeket hallani a törvény védelménél, s mily öröm megismerni nyilvános működésében Deák Ferenczet. A karácson ünnepeket az ideig nem látott jó szülőimnél akarván tölteni megkértem szerelő] tett főnökömet, hogy Köveskálon visza utaztunk ban legyen / szives engemet házunknál letenni. Egyik nem távol levő községből uriszékröl jöttünk átt Köveskálon, s én azon Ígérettel, hogy ünnepek után visza megyek, odahaza maradtam, s valóban szükség is volt reám, mert szegény atyámat betegen találtam s [1845]* karácson estéjén meg is halt. Őszes vagyonát, mit kiváló szorgalmával szerzett, kedves anyámnak hagyományozta végrendeletileg, az őt perrel zaklató első házasságbeli leányának, ki őt, sőt kedves anyámat is túl élte, az életében önként és per utján adott összegen felül nem hagyott sémit, s e tekintetben szegény anyámat biztosittá az [47] ujabb zaklatás ellen. Ugy tudom, / hogy végrendeletét János bátyámal irattá, s annak befolyásával láttatta el a törvényes kellékekkel. Patvaristaságom idejében az úrbéri pereken kivül volt különösen két nevezetes bűnügy is főnököm kezelése alatt, egyikben vádlottként nem kevesebb mint 60 Kővágóörsi egyén szerepelt, kik két odavaló lakost disznóhús lolvajláson rajta kapván - Antal Ignácz községbiró s elöljárói ítélete következtében dobszóval a község utzáin, a lopott hust nyakukba akasztva végig kisérték, folytonosan ütlegelték, s a falun kivül számukra sirt ásván, kegyetlenül agyonverték annak szélén, s ott őket fényes nappal el is temették. / [48] Ezen bünper szövege — nagyobb részt az én írásom - kezdte Kerkapoly Káról — ott létemben ítéletileg befejezve lett. Antal Ignácz bíró 12 évet kapott, s a tömlöczben meg is halt. A másik nagyon érdekes bünper volt az országos rosz hirü jellemtelen lázittó Forintos János nem adózó 20—24 éves leányának gyermeksikkasztási ügye, melynél bűntársképp annya is szerepelt mint sikkasztó. Nagy elégtétele volt ez az isteni gondviselésnek Forintos a nem * Balogh Jenő későbbi bejegyzése