Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)
NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz
A nápolyi zsarnok Ferdinándra szinte egy merész olasz irányza golyót, de melly e helyett egy Nápolyi Érseket az oltárnál terített le. Mind ezek közt legnevezetesebb Orsini Napoleon ellen kísérlett merénylete volt, ki pattanó apró bombácskákat csempészvén Parisba, élte veszélyével, mert a rázkódás legkissebb reá hatására szétpattanó gyúlékony anyagból alván, nedves pokróczok közt vivé be, s hogy használhatók legyenek, meg kelle azokat szárítania, — és ez legnagyobb veszélyei járt, mert a kellő szárítási fokon tul egy parányival szétlobbanandva, nemcsak Orsinit, de a Szállodát, hova beszállott, söt több szomszéd házakat halomba döntendők valának. Elszóratásuk Napoleon színházba menete alkalmával kocsija alá történt; - a kocsi ablakai összezuzvák, Napoleon [285] cse/kély sebet - lova kidőlt — környezetéből 70 lön áldozat, ő és családja mentten maradt. Második kísérlettel bizonyosan kedvezőbb süker követendé a merényt, de egy bombácska Orsinit is elszédítvén, egy árokba dönté, hol eszméletlenül hevert, mig az oda részvétére ment őrség zsebeiben találva több bombákat, mint gyanúst elfogá, s vérbirák elejbe állitá, hol mindent maga felfedezve, bevallott. Ellene az államügyész, mellette Lafavre Gyula olly szép tollal s szívvel előadott mentséget mondott, melly páratlanul áll. Nevezetesb szavai: „Nem akarom kivonni a pallost a bírák kezéből, de megkísértem leplezni túlbuzgó hazafi jelleméről a rágalom szennyét, - átadni tisztán önmagának, midőn a Mindenek mindenható legigazságosb Birája elejbe volna menendő." Ismét: „Nem védem a tett elkövetését, a mindenható azok számára, kik az ő törvényeiket megvetik, sokkal borzasztóbb Catastrophákat szokott készitni, mint egy gyúlékony bomba szétroppanása." Orsini eztán egy levelet irt Napóleonnak, mellybe mint végkérését intezé hozzá, nem ön magáért, mert nem akar ugy mond meghunyászkodni az előtt, ki hazája szabadságát első keletkezésében meggyilkolá, de hazája érdekében, hogy azt ne segítse, de ellene ne támadjon a nem sokára bekövetkezendő tusában. Illyen vala a honszerelem áldozatjának jelleme - meg[286] vetve minden kegyelmet / életénél többre becsült hazájaért, halálos ellensége előtt esdeklett. Mindezekből két tanúságot vonhatni: eggyik, hogy hasonló kisérlelek megdöbbentve a zsarnokokat, vagy magokba térnek, vagy hasonló nemes példák az emberiséget jogaik viszszakövetelésére serkentik, mi amannál czélszerübb. Sokkal szomorúbb, miszerint tapasztaljuk, hogy egy láthatlan mentő kéz őrködik a zsarnokok életök felett, s a gondviselés részökre működik. Azon nem emberekkel, kik a nemes áldozatok porait rágalmaikkal illetni szemtelen aljasok, semmi dolgunk. Az idők múlnak, illy ritka szellemek egykor, az emberi méltóság dicső szakaszában, mint halhatlan tárgyai a történelemnek, földi istenek gyanánt fognak imádtatni. Mi erény, ha nem a haza s emberiség ügyeért fel [áldozott]* szentelt életáldozat? Orsininak már kora fiai Olaszhonban szobrot kezdenek építni, de melly keblek oltára emlékszobrává lön!! „Barangolnak sok országot, — Így csalják a nagy világot!" .4 fejedelmek utazása hogy régtől fogva divatban van jól tudjuk, s ritkán politikai kilátás vagy ok nélkül. Illyen volt például Napoleon utazása Londonba, s az Angol Királynője Parisba. Hasonló öszvejövetel történt a Porosz Királyhoz, kinek látogatására jött a Muszka Czár, ennek kedveért ismét Napoleon s az osztrák Császár. Volt az ujságlapoknak dolguk, kik a nélkül, hogy egy jottát tudtak volna a be[287] szélgetésekröl, mellyek / titokban tartatni szoktak, - feljegyezve az óra hosszát is, mig pl. Sándor Jóseffel discurált, ezer versiót hoztak világ elő, melly a Muszka s Osztrák udvarok közti barátságról szóllott, mig Napoleon s neje lenézetését casus bellinek* kürtölék. Voltak olly elfogult szószátyárok, kik a Muszka s Osztrák csókot is örökös békének magyarázták. - Sajnála* Ok a háborúra.
