Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz

Jer, jer halál! — ide zsarnok Gyalázat férgei! Vigyetek! - mit rémitnétek Rabság bilincsei? Eggyütt élénk, - eggyütt küzdénk Éretted ó hazám! Haljunk eggyütt! — elárult föld Napja, ne süss reám! Az élet is teher annak, Kinek hazája nincs, Szivet, melly önfelét veszté, Nem tölt bé földi kincs. Szebb élet nyilik annak ott, [279] Hol földi zaj körén Tul, szent szellemek lebegnek Csillagpályák ölén. * Hát, hogy ha ő, kit vész, boruk, Soha nem töltenek Nem vérze el, s örvend e hon Még egykor éltinek? ­S az áruló, ki őt sötét Börtönbe hurczolá, Ne jusson e undok bűne Bitófája alá? Ez nem lehet! — vesztett éltét Hon bennem nyerje meg, Gyáva, unt éltet viselni Ki szent ügyért remeg. Fogok élni! - és éltemnek Kettős czélt jelelek, Egyik: Hazám szent ügyeért Szót, fegyvert emelek ­Másik czél, miért élni fogok: Szörnyű boszum legyen, Mellyre rázkódjék nagy világ, S rémpéldát bün vegyen! Az elvérzett többi hazafiak emlékének tartozom azon rövid rajzai, melly tudomásomra ju- [280] tott, u.m. Brezán Caesar mint mondám bécsi gépész, az összeesküttek eggyik tényezője 17 csövű rö­vid fegyverek gyártásával vádoltatott - elszánt republicanus. Jubal Károly egy szép külsejű, szabadelvű lengyel ifjú, magyar forradalomba részt vön, bukása után börtönbe volt, hol fejlődött Kfossuth] S[usanna]vali szerelmi viszonya és balsor­sa — összeesküvés részese. Nagy Sándor törhetlen keblű, szabadság fia volt, Református segédlelkész, vállalkozó szellemű, végórájában is vidor arczal, szidalmazva zsarnokot lépett fel.

Next

/
Thumbnails
Contents