Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)
NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz
[jelenben]*, s jövőjére legnagyobb befolyási gyakorol. Addig lássuk miként játszaték le az emiitettem előleges Franczia dráma. A balga francziák, kik nagyobb részt Muszka aranyok működése folytán, a tiszta elvű Ledru Rollin háttérbe szorításával, lehet mondani puszta neveért, azon névért, melyhez a frank népnek közeli [legdicsöbb]* múltjának legnagyobb dicsősége köttetett, Lajos Napóleont köztársasági Elnöküknek megválaszták; csakhamar észrevevék, hogy kilátásaikban csalódvák, gúnyára a köztársasági kormány czimének, ugy jártak választottukkal, miként a hajdani római respublica, nyakára ültetett Decemvirei s hatalmukkal visszaélő Tribunus Plebisekkel, [261] kik a hatalom gyeplőjét magukhoz ragadva, a népnek zsar/nokaivá váltak! Napoleon alig hogy elválasztva lön, érezteté a francziákkal hatalma súlyát, de lángeszét is. A nemzeti gyűlés alkotmány módosításra összeülvén, annak zárt korlátait szélesbitni vágyott ugy bel, mint külön szervezetében, s mint bámult, midőn Elnöke akaratában ellen szegülésre talált! Az elégül et lenség nőttön nőtt, a törvényhozói teremek ékes polémiákkal, az újság lapok paródiákkal telvék - Napóleon elleni gyűlölet magva szóratott. De ama szerencsétlenség éré őket, mi minden időbeni átkos és hagyományos szokásuk volt, hogy eggyet értés helyett pártokra szakadtak. De Napoleon ébren volt, s mig azok egymást gyengiték az által, ő fegyveresei közt a fegyelmet s bizalmat maga irányában táplálá, s elzárá a forrásokat, mellyek szellemi hatásuknál fogva hatalma ellenében károsak leendettek, békókba veré a szellemet, szárnyát szegé sajtó tilalom által a merész gondolatoknak, s midőn a nemzeti testület compact egésszé olvadva, a hires lakoma által jelt ada a mozgalomra, ő is rendbe szedé erjét, s mire a gyűlés letételét megszavazta volna, ügyes tapintattal felhasználva a pillanat alkalmát, melly felette s Francia ország sorsáról határozandott, ott terem szuronyaival az e czélra felállított Decembristáknak s Nagy bátyja példájára, fegyveres erővel vereti szét a nemzet erkölcsi testületét - erejét. Neve[262] zetesb elleneit be/fogatja, majd száműzi. A nemzet fegyverhez nyul, a katonaság s nép közt véres jelenetek fordulnak elő, változó szerencsével folytattatik a harcz, mig a szerencse! részére fordul, s őa győztes, a Mars mezején 1000 polgár vérét áldozza fel! Ekkor hatalma szilárdítása már könnyebbé vált. Katonáit érdemjelekkel árasztja el, kémeket állit, ki leseti egyes polgárok gondolatait, legszentebbikét minden tulajdonnak, katona lakomákat ad, s ez által a katonaság ragaszkodását, bizalmát megnyeri. Majd körutat teszen, s öröm, diadal ünnepélyekben részegíti magát, diadalában ama népnek, mellynek alkotmányát csak előbb gyilkolá meg, ama népnek, mellynek ártatlan vérén alapitá hatalmát. Csudáljuk e? A politika exigenliák tudománya, s az emberek gyengeségeihez minden időben tartozott Ítélni a sükerbóí, hódolni a győzőnek, elhagyni s feledni a földre terítettet! Valóban, ha meggondoljuk, miként tudá magát 35 milliónyi nemzet saját vérei által letiportatni eggyes zsarnok ármánya következtében, jövőnk derűjét alkonyodva kell látnunk, kik számban kevesek, akaratban széthúzok s idegenekkel vegyítve s környezve vagyunk! A mi külföldeli viszonyát illeti, nem volt kevesebb szerencséje. Nemzeti szabadsága ledorongolása után nem késtek a többi fejdelmek követeik által szerencse üdvözletüket átadatni, [263] részvétet tanúsítva azok is, kik nem bánták volna, ha / sorsa vakot vetendett. Ezen ismét nincs mit ámulni, a zsarnokok érdeke nyer olly nagy számú nemzet leigázása által, s habár irigylik a másik szerencséjét, mind addig barátság álarczát viselik, mig erejök tul nyomóságát nem érzik. A csalatott nemzet nem tudva megbarátkozni sorsával, ujolag mozgásnak indul, de nem mint hatalmas, önbirtokábani nemzet, de mint legyőzetett és erőtlen. Az ultramontánok kezdik meg socialisticus eszme fejlésök terjesztését, melly mint uj, nagy résznél pártolásra talál. Szegény Francziák! Elfeledétek, miként helyzetetök alá sülyedt, s mint a természetben fokozatosan történnek változások, nincs ugrás, ugy kormány rendszer egyik tulságából másikba, csak időszaki átmenetnek van helye, zsarnokságból absolutismusból tartós socialismus nem