Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz

[jelenben]*, s jövőjére legnagyobb befolyási gyakorol. Addig lássuk miként játszaték le az emiitettem előleges Franczia dráma. A balga francziák, kik nagyobb részt Muszka aranyok működése folytán, a tiszta elvű Ledru Rollin háttérbe szorításával, lehet mondani puszta neveért, azon névért, melyhez a frank népnek közeli [legdicsöbb]* múltjának legnagyobb dicsősége köttetett, Lajos Napóleont köztársasági Elnöküknek megválaszták; csakhamar észrevevék, hogy kilátásaikban csalód­vák, gúnyára a köztársasági kormány czimének, ugy jártak választottukkal, miként a hajdani római respublica, nyakára ültetett Decemvirei s hatalmukkal visszaélő Tribunus Plebisekkel, [261] kik a hatalom gyeplőjét magukhoz ragadva, a népnek zsar/nokaivá váltak! Napoleon alig hogy elválasztva lön, érezteté a francziákkal hatalma súlyát, de lángeszét is. A nemzeti gyűlés al­kotmány módosításra összeülvén, annak zárt korlátait szélesbitni vágyott ugy bel, mint külön szervezetében, s mint bámult, midőn Elnöke akaratában ellen szegülésre talált! Az elégül et ­lenség nőttön nőtt, a törvényhozói teremek ékes polémiákkal, az újság lapok paródiákkal telvék - Napóleon elleni gyűlölet magva szóratott. De ama szerencsétlenség éré őket, mi min­den időbeni átkos és hagyományos szokásuk volt, hogy eggyet értés helyett pártokra szakad­tak. De Napoleon ébren volt, s mig azok egymást gyengiték az által, ő fegyveresei közt a fe­gyelmet s bizalmat maga irányában táplálá, s elzárá a forrásokat, mellyek szellemi hatásuknál fogva hatalma ellenében károsak leendettek, békókba veré a szellemet, szárnyát szegé sajtó tilalom által a merész gondolatoknak, s midőn a nemzeti testület compact egésszé olvadva, a hires lakoma által jelt ada a mozgalomra, ő is rendbe szedé erjét, s mire a gyűlés letételét megszavazta volna, ügyes tapintattal felhasználva a pillanat alkalmát, melly felette s Francia ország sorsáról határozandott, ott terem szuronyaival az e czélra felállított Decembristáknak s Nagy bátyja példájára, fegyveres erővel vereti szét a nemzet erkölcsi testületét - erejét. Neve­[262] zetesb elleneit be/fogatja, majd száműzi. A nemzet fegyverhez nyul, a katonaság s nép közt véres jelenetek fordulnak elő, változó szerencsével folytattatik a harcz, mig a szerencse! ré­szére fordul, s őa győztes, a Mars mezején 1000 polgár vérét áldozza fel! Ekkor hatalma szilárdítása már könnyebbé vált. Katonáit érdemjelekkel árasztja el, ké­meket állit, ki leseti egyes polgárok gondolatait, legszentebbikét minden tulajdonnak, kato­na lakomákat ad, s ez által a katonaság ragaszkodását, bizalmát megnyeri. Majd körutat teszen, s öröm, diadal ünnepélyekben részegíti magát, diadalában ama népnek, mellynek al­kotmányát csak előbb gyilkolá meg, ama népnek, mellynek ártatlan vérén alapitá hatalmát. Csudáljuk e? A politika exigenliák tudománya, s az emberek gyengeségeihez minden időben tartozott Ítélni a sükerbóí, hódolni a győzőnek, elhagyni s feledni a földre terítettet! Valóban, ha meggondoljuk, miként tudá magát 35 milliónyi nemzet saját vérei által letiportatni eggyes zsarnok ármánya következtében, jövőnk derűjét alkonyodva kell látnunk, kik számban keve­sek, akaratban széthúzok s idegenekkel vegyítve s környezve vagyunk! A mi külföldeli viszonyát illeti, nem volt kevesebb szerencséje. Nemzeti szabadsága ledo­rongolása után nem késtek a többi fejdelmek követeik által szerencse üdvözletüket átadatni, [263] részvétet tanúsítva azok is, kik nem bánták volna, ha / sorsa vakot vetendett. Ezen ismét nincs mit ámulni, a zsarnokok érdeke nyer olly nagy számú nemzet leigázása által, s habár irigylik a másik szerencséjét, mind addig barátság álarczát viselik, mig erejök tul nyomóságát nem érzik. A csalatott nemzet nem tudva megbarátkozni sorsával, ujolag mozgásnak indul, de nem mint hatalmas, önbirtokábani nemzet, de mint legyőzetett és erőtlen. Az ultramontánok kez­dik meg socialisticus eszme fejlésök terjesztését, melly mint uj, nagy résznél pártolásra talál. Szegény Francziák! Elfeledétek, miként helyzetetök alá sülyedt, s mint a természetben foko­zatosan történnek változások, nincs ugrás, ugy kormány rendszer egyik tulságából másikba, csak időszaki átmenetnek van helye, zsarnokságból absolutismusból tartós socialismus nem

Next

/
Thumbnails
Contents