Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz

megválasztatásom kivihetlensége esetében lépett volna fel! Ez volt, mi vérzőleg serte, mert noha S[omogy] lelkes népei s pártfeleink értelmesei hazugságát nevették, de a hon előtt népszerűségem, mellynek éltem, kétségbe hozatott, s magány életem orvai előtt elégtételül szolgált. Holott olly lábon állék népszerűség tekintetében, mellyel K-on és fivéremen kivül senki e honban nem dicsekhetett, s nem valék olly nyomorult helyzetbe, hogy más bárki dicsősége sugarától kellett volna nevemre fényt kölcsönzenem. Eztán a kaposvári kerület követségére jelöltetem (követ helyett). A haláridó'ki tűzetett, de a bekövetkezett vészes napok rohama, mint sok mást, ennek megtartatását is elsodorta. Ez idő tájban az ellenség Dráván tuli mozgalmainak hire naponta erösebben áthallatszott, s örvendetes nyeremény volt s alkalomszerű jelenet egy derék katonának, ki a Zalai mitsem tevést megunva néhány társaival hozzánk csatlakozott, megérkezése. E derék harc- és honíi nevét, kiről utóbb még leend szó, felemlitni kötelességemnek tartom: Radákovits volt, kinek fő érdeméül szolgál, hogy ő a később ügy és személyünk ellenében hűtlenné s igy érdemetlenné vált Hertelendy helyét dús eredménnyel pótolá. Mint megyénk forradalmi történetirója, a szép tehetségű iíju, Roboz István volt, kit főtisztelendő prépost Danielik forradalom utáni magyar férjfiak életrajzában kormánybiztosnak adván ki, messze hajitá a sulykot. Meg kell emiitnem, hogy egyszer irodám asztalán egy fekete sárga érzetü tollából folyt kiáltványt pillanték meg, melly ellenünk koholva a néphez szóllott, de sikertelenül hangzék el. / Tartalma a Muszkák osztrákoknak adandó túlnyomó segélyseregökrőli okoskodásból állott, [146] mit ekkor nevettünk, mint hihetlenségek országába tartozót. Fájdalom, későbben hihetővé, elvégre ténnyé lön. Ugyan is: Nemsokára egy Belügy ministeri rendelet küldetett le, melybe tudtunkra adaték, miszerint a vad Muszka nép bejövetelére szükséges erő feszítést kisértsük meg, a nemzet megmentésére a kormány által 1 napi böjt rendeltetve tartassék meg, s igyekezzünk fanatizálni a népet, sat. Ez meglepőleg kellemetlen hir volt. Mielőbb igyekeztünk Bizottmányi gyűlést híni öszve, hogy az eszmékkel, mellyek irányában elvünk bensőleg ellenszenvezett, a mennyiben tudtuk, hogy a protestánsokkal is megtartandó böjt, mint vallásukkal egybe nem férő, viszhatásnak, a fanatizálni szó szinte a 19-dik század szellemével össze nem hangzó félreértésnek, s a meghunyászkodott aristocratia fellépésére fegyverül szolgálatid. Ezt annál kevésbé tudók megemészteni, mert e tapintatlanság magas helyről, éppen a kormánytól származott. — Bizottmányi gyűlés egybehivatott. Egyedüli bizodalmunk, mint mindenkor a népszerűségbe feküdt és nem csalódtunk. Bárha, mint előre mondám, a böjt és fanatizáló szavak ellenében főleg egy protestáns lelkész szónoklata által kiemelvék, némi hatást kezdenek előidézni, én és elv társaim igyekeztünk azt helyreütendők olly magyarázattal ülni el, melly a dolog lényegére nem tartozva, egyéni szabad akarat, nem parancs bélyegét viselje, a fő teendő a haza közveszedelme elhárítását tárgyazó intézkedésekben gyökeredzvén. Illy módosítás lecsillapitá a szenvedélyeket, s határozattá lön az általános népfelkelést megkezdeni, járásonként kinevezve olly tisztviselő s lelkes fiatal egyéneket (mert az öregek aludtak), kik egybegyüjtendő néppel a Székváros közelébe hozzánk csatlakozva, sok / ezerek [147] előtt lobogtassák zászlóikat. Népgyűlések tartattak. A nevezetesebb pontokon személyesen megjelenek. ... Soha 5 ezernél kevesebb halgatóm nem volt. Gondjainkat növelé a Pécs felöl keleti oldalon berontani törekvő osztrákok hire, mire nézve az Igali járás nagy ereje mozgóvá tétetett. Sokfelé levén foglalkozásom, ezt egy-két napig látatlanul hagyám. Egyszerre Könnendy Ferenc jeles népalvezér a Székvárosba szalad azon jelentéssel, hogy tegyünk valamit, mert illy dolog idejében ő a néppel boldogulni nem tud. Lóra ültem, az erdő közepében Tolna szélén táborozó népet egybe doboltatva, népies beszé-