Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz

tek.Voltak ugyan vérbiróságok felállítva némelly helyütt, de vagy erély nélkül vagy olly tova az árulók lakától, miszerint mint épen nálunk történt, a vádlóknak számos áldozatuk s költségükbe kerülendett volna a sújtó törvényes bíróság előtt megjelenni, több mértföldekre, költségük sem lévén, s igy olly fáradtság s áldozat tétel mellett senkinek egy gaz embert törvény itélő széke előtt bevádolni kedve nem csak nem volt, sőt tekintetbe véve a tapasztalt lágyságot [139] eljárásban, s örökre / fenmaradandott boszut a felmentendett részéről, - tudomását megtagadá, sérelmeit a honnak türé, s vallomásától vissza húzódott. Innét igen természetes, miként a külömben is vakmerők, nagyobb vérszemet kapva, miután a másik félben szigorúbb bírót találtak, az ingadozók roppant tömegével a hazaellenes zászló paizsa alá vonultak, s gonosz szándékuk létesítésében határt nem ismertek. Innét magyarázhatók ama leküzdhetlen akadályok, mellyekben szabadságunk ügye, mint annyi szirtekben, hajó törést szenvede. A nagylelkűség s tulmérsékeltség béke idejébe való. Forradalomban, melly nem közromláson épité várait, terrorismus szigora ad a haldokló szent ügynek életet. Mult századok mozgalmai tanítják, miként szabadság vér nyomán tenyészik. Miért idegenkedünk a vértől bírói székünkben, kik a köztéren a halálnak szemébe nézünk, miért sajnáljuk az árulók vérét, kik egy nemzet élete ellen a hazafi vért pazarul fecsérelni nem iszonyodnak, kik miatt egyesek s hon annyi életet áldozni kénytelen! — Jól monda Robespier, hogy ha zsarnokság nem egyébb mint önkény szabadság ellen, a szabadság sem lehet más, mint önkény amaz ellen. — És ez igy van! — Ha amaz minden nemtelen eszközöket ez ellen felhasználni célja elérése végett nem tartja bűnnek, a szabadság milliók boldogitására célzó nemes munkájában miért tartjuk mi kezünkben a nagy lelküség egyenetlen fegyverét, csak olly eredményért, melly utóvégre is annyi letapodott boldogság után, annyi nemesek vérét issza áldozatul. Nem tanítanak e meg eléggé a zsarnokok, miszerint hatalmuk az általuk gyakorolt terrorismus s nagylelkű nemzetek gyávaságának köszönheti életét? Azt hiszitek talán, hogy a harczi vitézség elég a szilárd alapra fektetett járom lerázására? Kik ezt elvül tartjátok, a tapasztalat előtt szemeiteket behunyva, szomorú csalódásban éltek, melly azt tanítja, miként a harczi dicsőség a nemzet kül súlyát, becsületét, hírnevét öregbitheté, de életét kormányi intézkedés szigora szerzi meg. / 1140] Igy nem lehet csodálni, ha nekünk is a megyei küzdelmek közt, a magyar kormány kiismert lágyságánál fogva, hasonló szirtekbe kelle ütköznünk, melly a cégéres, ügynek ártalmas egyéneket, kiket mi hűvösre helyezénk, fent pártolá. S hogy pártoskodásuk ereje ki nem fejlődött, a magyar kormány rendelete elleni azon eljárásnak lön köszönhető, miszerint a fő cinkosokat egész forradalmi működésünk időszakában fogva s ártalmatlan helyzetben tartottuk. Hlyének voltak Csorba Jósef főorvos, Hochreiter, Hodosy, Roboz, sat. A magyar kormánytól nagy bajjal sikerült kinyernünk az országgyűlést Pestről hűtlenül elhagyott s igy népbizalomra érdemetlen S[omogy] megyei képviselők [helyét]* (Gr. Festetich M. és Kun Wince) helyöket ujakkal pótolni, miért a követválasztás határnapját Julius hó közepére kitűzvén, elsőben is Lengyeltóti helységébe, mint képviseleti kerület központjára; villanyszerü mozgalmak mutatkoztak mindenfelé a követválasztás szabályszerű megtartására. Nem lehete bár melly felől nevemnél más kitűzött nevet hallani. Ez általános népszerűség híre az aristocraták at fel boszontván vagy megdöbbentvén, naponta nagyobb ellenhatás hirét hallók részökről ellenembe tétetni, el annyira, hogy fivérem az ármány győzelme felett kis hitüleg kétkedvén, ebből állására nézve is életkérdést alkotott. Soha tolakodó nem voltam, főleg midőn testvérem állása hozatott szóba, bár előleges kikötésünknél fogva, adott szava kötve tartá, — s bár egyedüli kivánatom volt e díszes pálya elnyerése, visszavonultam - szívem fájdalmára meghoztam neki e testvéri áldozatot! Sőt, hogy a magát aranyaiba elbízott aristocratia káröröme meghiúsuljon, s közügyi nézetem várt eredményhez jusson, bejáram oldalam mellé vett Keller Antal szolgabiróval a népesebb falvakat, s bámulva