Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz

hónáért, mellynek bukását kevéssé élte tul, szivének megrepedése, mit tanusitnának egyebet hazafi érzületnél? De hogy a fentebb emiitettem gyengeség politikai életének, fájdalom, sajátja volt, nem tagadhatni. Mellyik párthoz tartozzam tehát, tevém e kérdést magamban magamhoz, holott egyikhez csakugyan tartoznom kell? Egyikhez sem vonza keblem meggyőződése, [szerepem félbe szakasztám]* bár nehezen esett, hogy e vármegye közjavára, ismeretlen létemre, haszonnal nem működhettem, szerepemnek halgatnia kelle. A naponta ingerültebbé vált [magasabb fokra hágott]* egymás elleni személyes gyűlölség olly fokra hágott, hogy e bősz elemek közzé békités szellemébe siker reményében magát bárki sem vetheté. Keblem egy elfogulatlanabb hazafi párt létezése után sóvárgott, mellynek létesilendéséhez anyagi áldozattal is járulni hajlandó valék. [39] Le folyván a kurta 3 évek uj [egyéneknek nyilt pálya]* tisztújításra tétettek / előkészületek, s 843-ban közajkakon Beöthy leléptével Bernát volt másod alispány, egy igénytelen, következetlen, határozatlan s tudomány nélküli, bár nem erélytelen egyén, ki Tisza pártot elhagyá, most B[eöthy] által felkaroltatva s használtatva halálos ellene Tisza ellen, alispányságot várt [és nyert]*. Bihar megye ekkor már a személyes gyűlölség miatt közügy tekintetében a boldogtalanság legnagyobb örvényébe sodorva lévén, hogy innét a nép százezrei meg- s kimentessenek, nem azon kelle lenni annak boldogságaért, szebb jövőjéért epedő honfi kebelnek, hogy a személyes gyűlölet ápoltassék, s egyik hydrája még nagyobb hatalomra vergődjék, de nézni kelle egy egyén után, kinek tiszta elveivel [mellett]* a vélemény türelem leendvén párosulva, a szétszaggatott kedélyek egymáshoz közeledjenek, az elvek tisztuljanak, s a megye csendé helyre aljon. Illy férfiút a kormány Papszász Lajos Heves megye volt ellenzéki követében szemelt ki, hozzá szivárgott minden, ki a B[eöthy] zsarnokságot megúszta, ki a megye csendét szívből óhajtotta, kik közé magam is számitám. De haj! A czél, mit elemi ohajtánk, mennyire meghiúsult alább látandjuk. Nézzük e mozgalom részleteit. Papszász ellen Tiszának sem volt kifogása, s lehet mondani, akar hazafi érdemek, akar képzettségben vagy szónoklatban a másik fél karoltja hozzá nem is volt hasonlitható. Pártja növekedett, de a másik fél sem aludt, s hogy megválasztatása kivihető legyen, mi azomban nézetemmel ellenkezett, olly egyénnel szövetkezett, ki mint Tiszapárti az ellenzék [előtt]* ellenszenvének fő tárgya volt. Ez Sántha György vala. Ennek családi összeköttetései Papszászban célunkat elérni segítvén, Papszász első, Sjántha] Gy[örgy] másod alispányá lön; Bernát, ki nem is candidáltaték - és pártja megbukott. - Ez utóbbi eljárás ellen emelkedtek is hatalmas szózatok, s nem ok nélkül, mert bár hiányos intézvényink a candidálási jogot a főispányoknak engedek, de a megye kor[40J mányzójának annyi / loyalitással kell vala, hogy ne mondjam belátással birni, hogy a közvélemény mgóinak lendületet adjon, s tettleges ellenszenvének vagy személyes érdekeltségének bárki irányában semmi jelét ne adja. A Tisztújítás megalakult. Én első aljegyzőnek választatám. Mennyire lakolt az adminisztrátor fentebb említettem botlásaért, sőt a megye, mellynek csendé már most telyes dulatásnak indult, a következés megmutatá, mert alig foglalók el székünket, a helyett, hogy közügyi tárgyak kerültek volna szőnyegre, a személyeskedések megkezdettek, a Tisztválasztás ellen vádok emelkedtek, s 500 ezer ember magány ügye - a hires hazafi párt által, perse B[eöthy] Ö[dön] sugallatából, háttérbe szoríttatott. A dolgon segitendők az u.n. ellenzéki párt által mozgásba tett formális Journalisticai téren is megkezdők működésünket, s én, felvéve a kesztyűt kifejtem a megye bajait, pártok hibájit, s azon kötelességeket, miket a tiszta hazafiság parancsol. Topercer volt főjegyző azon állítására, miszerént ő Tiszának a megye nyugalmaért lemondását ajánlá, azon viszont tanácsot adva neki s társainak, hogy ugyan a megye közjavaért kövesse a hires Emilius Lepidus példáját, ki személyes ellenének a haza javaért megbocsátott - és ennek magány érdekét