Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Faluzások

én is meghívatván, nem csak hogy kedélyes estét töltöttem, de mint a féle tánczkedvelő ember az ott vélt csinos lányokkal és fiatal gazdatisztnőkkel egész éjjel vígan ugrándoztam. Vőlt a lányok között egy Bitté Paula nevű igen csinos és nagyon kedves modorú fiatal leányka, a ki mint az uradalmi főtisztnek a leánya, az attya által rendezett, ünnepélynél házi kisaszonyi szerepet játszott, mindenki iránt szíves és előzékeny vőlt. Minthogy igen szépen és könnyen tánczolt, bizony én a mikor csak tehettem vele táczoltam és mulattam, mit egy ott vóll penziónak katona tiszt megsokalván, a midőn egyszer franczia négyesre kiáltunk, jól berúgva odajött és követelte, hogy engedjem át neki, mert én eleget tánczoltam vele, ő is akarja tánczoltatni. Mil a férjfiak észrevévén közre fogtak benünket, a kapitány bácsit félre szorították és engem kérlelni kezdettek, hogy szóba se aljak a vén szamárral, hisz az nagybátya a kis Paulának, de azért bele van bolondulva, még meg is kérte már a vén bolond, de hát a lány csak kigúnyolja. Mire én ki jelenteltem, hogy én töllem ne féltse a bugát, hisz én régi házas ember vagyok, három gyermekem is van, én csak azért tánczoltatom a húgát, mert szeretek tánczolni és ő nagyon jó tánezosné, a kivel jól esik tánczolnom. Ezzel vége lett a kis kavarodásnak, de az én becsületemnek is a kis lány és annya előtt. Adig az annya minden lépten felkeresett, hol egy csésze teával, hol más csemege tésztákkal; Paulácska pedig a négyes végeztével, mit sokkal kedvetlenebül járt el, oda vezetette magát, velem egy koezintgató fiatal társasághoz és egy ott búslakodó elég csinos hoszas arczu gazdasági írnoknak válára tévén kezét, duzzogó arczal kérdezte tölle, hogy hát maga haragszik valamiért, bog}

7 nem akar velem eggyetse tánczolni, a ki erre egész áhítattal csókolta meg a válán nyugvó kis kezet és a négyes után megujjrázott. csárdásba rohant Paulával, én pedig az ott maradtak örömére utánnuk kiáltottam, hogy az ásó meg a kapa válassza el őket és leültem hozzájuk kvaterkázni. Ott magyarázták meg azután, hogy engem mindenki nőtlen embernek hitt, perse a lány is anyástól és azért forgolódtak ugy körültem. Az az írnok pedig név szerint Takáts Géza buvába hótra akarta magát inni, de nem fogott rajta a bor ugy kétségbe volt esve; megmondottam a fiuknak, hogy csak biztassák Takálsot, hogy nern hogy akadálya lennék a szerencséjének, ellenkezőleg ugy a leány, mint szülei előtt igyekszem őt pártfogolni, mert mint már halottam attya is óhajtja Takácsot vőül, hát jóra való fiu lehet. Nem állítom, hogy az én pártfogásom folytán, de a szép Paula csakugyan Takácsé lett és már mint nyugdíjas gazdatiszt Nyíregyházán lakik és korához képest a még mindég szép arczu, de kissé elhízott Paulával boldogan élnek. Gyakran találkozom velük és el tréfálkozunk az első találkozásunk alkalmával történtekről. A tisztválasztást megelőzőleg azt megelőzött napon ösze jöttünk a <48-as honvédek Nkállőban és elhatároztuk, hogy a választásnál erélyesen közreműködünk és mindazok melett, a kik valamely hivatalra pályázni kívánnak tömeges fel lépésünkéi megválasztatni igyekszünk, a mi átalyában sikerüli is. Épperr ugy sikerült erélyes fellépésünknek az ország gyűlési képviselők választásánál is győzelmet aratni, a menyiben a képviselői állások is pártfogoltjainkal lettek betöltve, a kik t.i. a forradalomban vagy mint képviselők vagy mini honvédek leLlleges részt vettek ugy mint Rakovszky Sámuel, Somossy Ignáez, Pilissy Lajos, Böszörményi László, Elek Mihály, Benzur Miklós, Patay István, a kik midanyian az úgynevezett felirati párthoz tartoztak az ország gyűlésen. Az Ország gyűlés pedig egyértelműi eg megállapodott arra nézve, hogy a Februári usi leiratban foglaltakat el nem fogadja, aban azonban, hogy feliratban vagy határozatban foglalva lerjeszék fel c bell megálapodásukat, két eröss pártra oszlottak. A felirati párt Deák Ferencz, mint párt vezérük állal szerkesztett felirati javaslat melett szállott síkra, a határozati párt vezetője előbb Gr. Teleky László volt, a ki azonban az ország gyűlés alatt ismeretlen okból kivégezvén magát a Vezető szerepe Tisza Kálmánra szállott, a ki beis nyújtotta határozati javaslatát, mely lényegében nern sokban különbözött a felirattól. Mind a melett annak eldönté-