Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Faluzások

egymással, mert azt gyönyörűség nézni, pedig mondhatom, hogy az én kis feleségem ehez mint szintén ügyes tánezos szakértelemmel szóllott hozzá. Na hát mint jó engedelmes férj szót is fogadtam és az egész éjjeli multaságot a szép aranyhajú menyecske forró kebelének közvetlen közelségében élveztem át. Másnap reggel, jó fiüstök után mindanyian Csengerbe rándultunk át az esküvőre, ugy osztva be magunkat, hogy én Izával jutottam ösze. Útközben tudakoztam tölle, hogy nővére Tilda hová ment férjhez és mi okon nincsen itt a lakziba, mire azt a bámulatba ejtő feleletet adta, hogy az ő sógorai, sőt a menyaszony sógornője is még őtet is lenézik a miatt, hogy ő nem földbirtokos családból való, hanem attya gyógyszerész, holott az vagyoni állásra nézve nem igen cserélne velük. A mikor az egész násznép a templom eleibe érkezett kijelentettem, hogy én feleségestül itt hagyom a lakodalmat, ha Brandl Tildát azonnal niegnem hívják, a mit, t.i. a Tilda meghívását mindenki helyeselvén, a templomhoz közel lakván a banda kísíretében mind érte mentünk. És míg felkészült, a gyógyszertárban snapszoztunk és azután magunkal vittük az esketés után Ujjfaíuba is, a hol még adig soha sem volt, a hol feltűnő szép termetével és szép komolyságra mutató finum modorával mindenki kedvét megnyerte. Ezt az esküvő utáni részét a napnak a haza érkezéstől kezdve evés, ivás és majd tánezmulatsággal töltöttük el. Uray Jósefnő a gazdaszonyi leendői közbeni szabad idejét szívesen nekem szentelte, a mi nekem igen jól esett, most azonban az öreg násznagy Szabó Albert indítványára éjfélkor beszüntettük a mulatságot, hogy reggelig kipihenhessük magunkat. En feleségemmel már 6 órakor reggel elindultam haza, hogy az ebédre odajövendő násznép fogadását előkészítsük. Mire 9 óra felé haza értünk, már az én Emelkám szerető aszonyait Farkasnét és Csikynét nagy aprő marha gyilkolásban találtuk. Vékony Ferencznőszül. Krasznay Erzsébet rokonom a cselédnőnkel a jutúros galuskához gyúrták a tésztái, feleségemet lesegítvén a kocsiról a kislányával együtt beerőszakolták a szobába és lefektették a díványra, hogy csak aludjon, majd ők mindent jól elintéznek. Le is feküdt, de alig szunyókált egy fél órát, felkelt és közzé vegyült a sütés főzésnek, különösen a nagy szabad konyhán rakott tűznél egyik oldalon forgatott, két szép malacz pecsenye és a másikon piruló kürtös fánknak jó illata érdekelte őt. és nem győzött eléggé örvendeni rajta, hogy mily jól meg fogja vendégelni a násznépet, mely azonban jó későn kászálódván ki, csak dél felé ért oda. Akkor aztán a nők az öreg ház szobáiba, ki hová tudott behúzódott aludni, én pedig a férjfiakat a szellős csűrbe vezettem be le fekvés végett, de levittem egyúttal a jó szilvóriumos palaczkol is. Hát alváshoz nem igen jutottunk, hanem a fiatalság lementünk a Szamosra és megfürödvén telyesen megfrisülvo ültünk a kész ebédhez, hová Rostás Pesta is elérkezvén négy lagu bandájával ebéd után le mentünk a szellős csűrbe tánczolni és csak 4-5 óra között a midőn már az idő hűvösödött, indultunk tovább Eör felé, a hol meghálni szándékoztunk. Ezen útra U. Józsi feleségemnek kis leányával felajánlotta az őfedeles bricskáját ugy azonban, hogy ő is vele utazzon, s így Izával ujjra össze kerültünk, mely három órai utazás alatt, nehogy a kocsis megérthesse, németre fordította a beszédet és előadta, hogy sokat szenved a miatt, hogy férje testvérei lenézik, férje is elégedetlen vele a miatt, hogy már harmad éves aszony és kilátás sincsen, hogy gyermeke legyen, de jó szelíd természetű ember lévén, őt soha megnem sérti, csak gyakran felhozza, hogy ő milyen szerencsétlen, hogy gazdagember létére gyermeke nincsen, a mi neki jobban fáj, mintha roszul durván bánna vele, s így neki nem sok öröme van az életben. Most olyan boldognak érzi magát, hogy velünk együtt lehet, s velem kedvére kibeszélheti, ki tánczolhatja magát, nem bánná, ha ez a lakzi örökké tartana. Már anyira ment a gyermek nem léte miatt közöltük a dolog, hogy őt Pesten egy híres doktorral megvizsgáltatta a férje, hogy csakugyan magtalan é. Az orvos határozottan kijelentette, hogy ő éppen nem magtalan és mindég várhatja, hogy gyermekei lesznek, azólta reménykednek, de hát ugy