Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - A szabadságharc

és oda állott. A végrehajtással megbízott vezénylő fő tiszt Kosztolányi ezredes észre vette és kijelentette, hogy a ki helyéről elmozdul, azt azonnal soron kívül agyon löveti, erre a mozgás meg szűnt. Akkor a hadbíró egy jegyzékbői egyenkint szólította elő az előre kiszámított tizediket, a kit a porkoláb azonnal a vesztőhelyre az U alakban felállított csapatok üress oldalára vitte, szemét bekötötte és a készen álló gránátosok által lelövetett. Ez ugy folyt mindadig, míg az altiszteken kívül őszesen 11 közlegény kivégeztetett, a megmaradtak utóisóig nem tudhatták, hogy melyikükre kerül a sor kivégeztetni, s így utóisóig mindanyian várhatták magukra a [15] halált. Anyival nagyobb volt az örömök, a midőn megtudták a hadbíró jelentéséből, hogy a végrehajtás befejezést ért, s így a megmaradoltak örülhetnek az életnek, a kiket, azután illető csapatjaik tisztjei átvévén elvezényeltek. Azután a vezénylő Ezredes az őszes jelenvóltakhoz lendületes beszédet tartván kijelentette a Főparancsnoknak azon elhatározását, hog}

7 minden szökési kísírletet elkövető vagy arra ösztönző azonnal kötél általi halállal fog büntettetni. Felhívta a jelenvóltakat, hogy ezen elhatározását a fővezérletnek illető csapatjaik parancsnokainál közzététel végett jelentsék be, s azzal szét bocsájtattunk, illetőleg mindenik csapat tábor helyére visza indult. Zászlóalyunkhoz érkezvén, a midőn az általam vezetett szakaszt az Őrnagy sátora előtt felállítva küldetésemről pontosan, s egész terjedelmében jelentést teltem, a távol vőlt őrnagyot helyettesítő Böszörményi László százados megköszönte pontosan telyesített szolgálatomat és látva meghatottságomat azzal kívánt megnyugtatni, hog}

7 azért vezényelt engem erre a szolgálat tételre, mert több alkalommal tapasztalta, hogy a csatahajó kedvel indulok és nem félek a haláltól, azért azt hitte, hogy erőss lelkületemnél fogva nem fog anyira meghatni az a szomorú látvány. Azután az egész zászlóalyat fegyverbe állítatván, azok előtt ő ismételte jelentésemet és az ő jeles szónoki tehetségénél fogva oly szép intő beszédet tartott a legénységhez, hogy igen sokakat, köztük az én Gábor testvéremet is, mint egyik századost, kényekig meghatotta. Pár nap múlva azt a gazságot eszelte ki az Osztrák, hogy egy ködös reggel megtámadta előőrseinket két felől, t.i. Csem felől a 4-ik, Mocsa felől pedig a 8-ik számú sáncz irányában és a sánczokhoz mintegy három-négyszáz lépésnyire be merészkedett, de ott erélyes ellentállásra találván kevés vesztességgel gyorsan viszahuzódott. A midőn csatározva követtük őket, a helyen a medig előre nyomultak temérdek magyar nyelven nyomtatott felhívásokat találtunk, a melyekben felhívják a komáromi hadsereget arra, hogy tömegesen hagyják el a magyar tábort és menjenek át hozzájuk, ők mindenkit útiköltséggel el látva haza menetelre szabadon bocsájtják és mégis jutalmazzák. Ezt pedig sietve igyekezzenek megtenni, mivel Haynau fővezérük minden lázadó sereget legyőzvén rövid időn Komárom alá érkezik a fő sereggel és akkor mindenki, a ki még Komáromba találtatik kérlelhetlenül kardra fog hányatni. A proclamatió régibb keletű vőlt és a midőn ez az eset a katonák közt nyilvánosságra jutott, kiderült, hogy azokból már a fegyverszünet ideje alatt több pédány csempésztetett be a legénység közzé, s így a felmerült szökéseknek ezek voltak indító okai, csoda, hogy azok nagyobb mérvet nem öltöttek. Az első füzet 96-ik lapján leírva volt az a szép roham, melyei a 25-ik zászlóaly az ellenséges lovasságot, szét ugrasztotta és magának a kis Duna hídjához utat tört. Azon alkalommal Pilissy Ferdinánd százados, a midőn előbb a zászlóaly tisztikarának többsége azt határozta, hogy körül lévén fogva megadja magát, ő az elől többed magával át úszott a Kiss Dunán, de a midőn látta, hogy a zászlőaly az úszni nem tudó, de megadásra sem hajlandó Kardos százados lelkesítő szavaira az őket körül vevő lovasságot megtámadta, ujjra visza úszott és Kardoshoz szegődve az ellenségre tört, s a zászlóaly megszabadulásának egyik fő tényezője lett. Ebből a zászlóaly tisztjei között folytonos torzsalkodás és ellenségeskedés támadt, a megadásra szavazók az Őrnaggyal élükön amazokat boszantani és sértegetni kívánták, mi ellen ezek mindössze