Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - A szabadságharc

Foton vagyunk, a ki elég jó érzelműnek látszott, mivel sürgetőleg kért, hogy be ne hajtassak a faluba, hanem az országúton sietve menjek az ellenkező oldalra, mert ma is egy egész csapat vasas német vőlt itt, még talán most is van belőlük bent a korcsmánál. Erre aztán a marha tóthnak egy atyai intést adván a puska tusával a háta közepibe és levizsgázván előtte minden tóth káromkodási tudományomból, vágtatva hajtattam az aszony útmutatása szerint Veres egyháza felé, jó meszi haladtunk, a mint egyszer a tót, a ki féltében hátra nézegetett, elordítja magát sírva, hogy „propáni bohá pridu nyemeci".* Hátra nézek, hát látom, hogy három Vasas megeresztett kantár szárral rohan utánnunk. Mire azután még egyszer ösze szedvén minden tót szenteket, a fuvarost pedig a ki ugy látszott, hogy jó állapotban lévő két sárga lovát kímélni szerette volna, jól nyakon ütlegelvén, sebes vágtatásnak indultunk, ugy látszott azonban, hogy a vasasok közelíteni kezdenek, és arra egymást kardforgatással is bíztatni látszottak, egy a vasasok közül előre tolakodott, és egy másikba bele ütközvén, az lovastul együtt az ut árkába bukott, ott is maradt, a másik kettő előbb megállott, de látva, hogy az lovastul újra talpra áll, megint megindultak és oly gyorsaságai jöttek utánunk, hogy már szóval is érdekelni kezdtek Kosuth hundnak, és polyákul Psa kosutzkinak** gúnyolván megállásra hívtak fel, én megparancsoltam a fuvarosnak, hogy aljon meg, [77] és a míg nem mondom, ne engedje lovait megmotszanni és akkor a szekér derekába térdelve a termetesebb vasast ezélba vettem, azt látva a másik megfordult és visza felé kezdett szaladni, a másik kiabálva utánna, hogy forduljon visza, mely idő veszteségüket felhasználva ujjból vágtatásba fogtunk, és oly előnybe jutottunk, hogy mire az előbb felbukott harmadik is hozzájuk érkezvén utánunk kezdtek nyomulni, már akkor Veresegyházához közeledtünk, hová beérkezvén, nem jöttek többé utánunk, hanem a második ház előtt czégért látván, leszáltak a lóról és be mentek a korcsmába. Én ezt megfigyelve, a mint a főutzába bekanyarodtam nagy Örömömre szembe találkoztam egy csapat Vilmos huszárral a Kmety hadtestéből, mely Váez körül tanyázott, s őket a Vasasokra utasítottam, a kik azután mielőtt lóra kaphattak volna, mindhármukat el is fogták lovastul együtt, hát biz én futári kötelességem megszegésével be is vártam, míg előkergették a nagy korcsma elé, a hol is a huszárliszt Falusy Mihály nevű hadnagy a legénységnek a németek és lovaik bőrére néhány üveg bort rendelt és abból engem is, fuvarosomat, sőt a három foglyot is megkínálta; s azzal mi tovább utaztunk és este be értünk Váczra minden további baj nélkül. A hol Gergelyi János ezredes térparancsnoknál jelentkeztem, a ki azonnal intézkedett, hogy részemre sürgősen fogat állíttassék, s minthogy Gergelyi a 10-ik zászlóalynál közvetlen századosom vőlt, a fogat megérkezéséig velem leereszkedőleg elbeszélgetett, vacsoráját velem megosztotta, melynek befejezéséül behozott thea igen jót tett az én éjjeli utazásomra, melynek előtte éltem, esteli 10 óra tájban a fogat előálott, és vitt engem ismeretlen hegy völgyes vidéken keresztül Oroszi nevű Nógrád megyei községig, a hová kora hajnalban érkeztünk 4 órakor és a bíró házánál leszálván csak fogatot váltottam és utaztam tovább Ipolyság felé, ahová még reggeli 9 órakor megérkezvén, váltott fogaton tovább utaztam Léva felé, majdnem mindenütt hegyes erdős vidékeken, egész uton guerillákat találtam csapatonként portyászni, és az előttem elterülő hegyeken túlról erőss ágyúzást halván, a guerilláktól azt a felvilágosítást nyertem, hogy ott meleg nap van, mert a Vácznál megvert Göcz féle sereg Volgemuth osztrák tábornok alatt arra nyomulván Olaszországból Veiden vezetése alatt tetemes, leginkább gránátosokból álló segedelmet nyervén, a Komárom felé annak felmentésére törekvő Damjanics * Uram Atyám, jönnek a németek. ** Kossuth kutya - németül és lengyelül.