Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Eletem folyása

a honét többé kövezett ut nem lévén a folytonos esőzésben felázott iszapos uton oly lassan haladhattunk, hogy az utunk 8-ik napján délután értünk Búly közelébe, a hol végleg kimerült lovaink pihentetése végett még egyszer megháltunk, és csak is a 9-ik napon dél felé vergődtünk Kemecsére, a hol már elveszetnek hittek bennünket. Soha sem felejtem el azt a látványt, a mi a Keresztúr és Tokaj közt lévő úgynevezett patkó kő nevű hegy oldali uton tárult szemünk elé; a Bodrog és Tisza folyók medreikből kikelve egy szakadatlan tengert képezlek, melybői Szabolcs felől Rakamaz, Tímár, Szabóles, Zemplén felől Keresztúr, Kisfalud, Liszka községek mintegy úszni látszottak. A Tokaj s Rakamaz közötti laposon átvezető töltés két oldala karókkal vőlt jelölve, hogy a szekerek arról le ne tévedjenek, a töltés majdnem mindenüti vízzel volt borítva, és mindez Augustus elején állott eképpen. Nagy szerencse vélt, hogy azután folytonosan száraz, derült idők jártak egész késő őszig, s így az esőzések folytán megdűlt gabonákból sikerült, hacsak egy részét is megmenteni, de bizony a nagyobb rész, kivált az aljasabb fekvésű kövérebb földeken végképpen lerodhadt, s így ez határozottan rosz esztendő vőlt a mezei gazdákra. Én reám nézve azonban azt [a) kedvező körülményt, idézte elő ez a hoszadalmas utazás, hogy megfosztott attól, hogy Atyám engem az Augustus 4-ére kitűzött papi felvételi vizsgára Szathmárra vihessen, s így ezen évben még attól, hogy papnövendék legyek, szerencsésen megmenekültem, mihez kedvem egyátalyán nem volt, de Atyámnak kedvenc eszméje lévén, nem akartam őt határozott ellen mondásommal megszomorítani, de minden oly körülmény, a mi ezt elodázta, jól esett nekem. - Egy évig legalább ettől nyugottan voltam, az alatt pedig sok minden adhatja magát elő, a mi ezt a tervet megdöntheti. Ezen évi szünidőket kevés kivétellel Kemecsén töltöttem, mindösze is pár hétre rándultam [31] le Atyámmal Ököritóra, hol az egész idő alatt búzát és zabot nyomtatattunk. A búzából egy pár szekérrel Szathmárra szállítottunk eladás végett, a zabból pedig 25 köblöt vittünk egy szekerén 5 lóval Kemecsére etetés végett, minthogy zab Kemecsén nem igen terem. Oköritón időzésünk alatt a mértéklellen gyömölcs evéstől a hideglelés előfogott, melyet egy Ferenezy nevű Csengén orvos oly módon gyógyított, hogy vétetett 10-10 váltó krajezárjávai adagját Rheborát, Folie senit és mannát, mit akkor a szatócs boltokban árultak, és azt aszalt szilva levében megfőzetvén, felét este lefekvés előtt, másfelét regei bevétette, az a romlott gyomrot ugy kitisztította, hogy a hideg azonnal és végképpen elmúlt, s a legtökéletesebb étvágy állott elő. Ezen orvoslási módot atyám alaposnak ítélvén, a szereket a háznál folyton készletben tartotta, és ugy a család tagoknál, mint cselédeknél, jobbágyoknál rendesen sikerrel alkalmazta. Ezen év October hónapjának elején Szathmárra vitettem iskolába, hol is a 7-ik osztályba vagy az akkori nevezés szerint a logikába iratkoztam be, és Nóvák János gombkötő mesterhez, hol 7 évvel azelőtt mint 1-ső gymnasial is osztálybeli tanuló már egy évig voltam, mentem kosztra, ahol is koszt, szállás, mosás, szóval telyes ellátáséit fizettem havonként. 16 váltó fit. vagyis a mostani pénzláb szerint 6 frt 66 kit., mely csekély dijjért. egészen jó ellátásban részesültem. Sőt, miután a házigazdám egyetlen, már nem éppen gyermek, de azért elég csinos leánya azt hiszem kényelmi tekintetből szemet vetett reám, kiváló kedvezésben is részesültem, ugyanis, mint utóbb kiviláglott, a leány egy meglehetősen előhaladott korú czímzetes Kanonokkal régebben viszonyt folytatott, mibe szülei bele voltak egyezve, mert onet rendesen tetemes pénzel jött meg amit azután részben szülei használtak el. Ez a szeretkezés azonban a Juliskát nem elégítette ki, s így jónak vélte engem bevezetni az adig előttem ismeretlen szerelmeskedés örömeibe, mibe perse én az én serdülő koromnál fogva telyes oda adással rohantam bele, ő pedig egészen jól játszotta a legforróbb szerelmet és igyekezett azt a legnagyobb titokban élvezni. Nehogy szülei valamit gyaníthassanak, előttük ugy bánt velem, mint valami gyermekkel, a kit ő semmiben sem vesz. A midőn azonban este az ágyam megvetésére a szo-