Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Faluzások

zatott adott ki, melynek neve Oetoberi Diploma, melyben fennyen hirdeti, hogy abban a Magyaroknak minden kívánságaik megadattak. Voltak is elég sokan és pedig előkelő hazafiak, a kik a Diplomában körvonalazott alkotmányt elfogadhatónak és annak alapján a kiegyezési megkötendőnek vélték. Éppen itt Kemecsén is akadt egy pár uri ember, a ki ezt a véleményt hangoztatta. Hlyen vőlt például Mikecz Tamás, a ki a Komáromi Capitulâtiónál mint a 48-ik honvéd zászlóaly Őrnaggyá szerepelt, azzal jött haza Kallóból, hogy ott Lőnyay Menyhértéi és Bay Ferenczel találkozott, a kik mindketten azt mondották neki, hogy a Diplomát el kell fogadni. Mire én indulatba jővén ki jelentettem, hogy akkor azok mind a kelten haza árulók, hisz az a Diploma nem hogy Constitutiól adna, sőt ellenkezőleg, megtagadása az alkotmányhozi jogosultságunknak. Azt elfogadni nem szabad, kivált olyannak, a ki a nemzet szabadságáért harczolt, annak nem szabad engedni egy hajszálnyit sem abból, a miéit életét annyi csatákon koczkáztatta. Miután a jelen voltak mindanyian velem egyértelműen nyilatkoztak, az én volt Őrnagyom megrestelte magát és eltávozott és napok múlva találkozván elismerte, hogy meggondolatlanul nyilatkozott. De már akkor általánossá vált a felzúdulás az országban a Diploma ellen, még az élczlapok is guny verseket írtak rólla, jelesül: a midőn az úgynevezett Oetoberi Diplomát a kormány falragaszokkal hirdette, még pedig szines papírokon, az Üstökös azt a verset írta rólla: hogy „Ház sarkakon az utzán a piaezon, kaczérkodik Konstijuczi kisaszony, Czifra ruha libeg lobog le rólla, hej csak azon három nagy fólt ne volna, Konstijuczi édes kedves kisaszony, hiába jár oly czifrán a piaezon, míg három fólt lesz a ruhája felett, senki adig élnem veszi kegyedet." A három nagy foltot a pénzügy, hadügy és felelős minisztérium megtagadása képezte. Szóval az oetoberi Diploma halva született, még azok is, a kik létre hozásán, életben tartásán fáradoztak, mint Benedek tábornok, Báró Vay Miklós kanczellár, az általuk dédelgetett intézménnyel együtt letűntek a politikai szereplés teréről. Benedek még egyszer évek múlva 1866-ban fellépett a nyilvánosság terére, de csak azért, hogy mint főhadvezér elveszítse a Kőnigréezi csatát és vele együtt Ausztria befolyását a német birodalmi ügyekre.

; Ugyan ezen évben Julius 6-án szülelelt egy leány gyermekünk, a kit Máriának kereszteltettünk. Óhajtottuk volna ugyan, hogy ez már fiu legyen, de nem számítottunk reá, anyival inkább, mivel előbbi Piroska leányunk születésekor az öreg Bodó Mihálynő, a ki mint tanult és ügyes szülésznő rendkívül híress vőlt és a kit ezen szüléshez, a mikor a rendkívüli nagy mérvű terhességből következtetve nehéz szülésre vőlt kilátás, én személyesen felkértem, akkor az ő titkos tudománya alapján megjövendölte, hogy még két leánya lesz feleségemnek és azután jönnek a fiuk. Éppen, mint az annyának vőlt, a kinek szintén öl leánnyá után lett egy fiu gyermeke. Lett volna több is, de férje a fiu születése után csak barnai- meghalt. Hát e felett megnyugodtunk és örültünk, hogy ha már leány is, szép és egészségesnek ígérkezett; sőt miután kevest sírt ugyan, hanem inkább csak gőgicsélgetett és azt oly kelemes hangon cselekedte, hogy még sírását is jól esett hallani, azt jövendölgették felőlié, hogy jó dallos lesz, ha felnőhet, ez be is telyesedett rajta. Ugyan ezen év őszén az oeoberi diploma megjelenését követő napokban éppen az az elleni tüntetés czéljából a Pesten tanyázó előkelő fiatalság magyar ruhába öltözött és folytonosan abba kezdett járni. Minek a híre hozzánk is eljutván, egy novemberi estére Nyíry Ferencz sógoromnál Borbély Gáspár sógorommal átrándultunk, a hol is szóba jött a magyar ruha viselete és még ott azonnal elhatároztuk, hogy másnap reggel bemegyünk Nyíregyházára és már akkor ott lakott Gábor testvéremnél találkozunk és azt is rá beszélvén, felkeresünk egy értelmes magyar szabót és azzal egy egy öltözet magyar ruhát váratunk és attól kezdve sohasem öltünk magunkra mást, mint Magyar ruhát És másnap bemenvén Nyíregyházára elmentünk mind a négyen Bogár Sámuel Magyar Szabóhoz, a kivel meg hányva vetve a dolgot ösze komponáltunk egy öltözelet, mely is állott sötét szürke magyar nadrágból, diőszín mellényből és sötétkék rövid átillá-