Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)
„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Faluzások
szőtt örökre megsemisítette. Az ország minden részein átfutott hazafias felbuzdulás ilyképpen ki nem törhetett ugyan, de nem kerülte ki az uralkodó kormány figyelmét, minélfogva: Még ugyan azon évben a kormány átlátta, hogy az edig folytatott rendszer a birodalmat minden külpolitikai kérdésnél a bukás veszélyével fenyegeti, a menyiben ezen rendszemek nem esak az általánosan alkotmányos érzelmű Magyarok, hanem a Magyarok edigi ellenségei, az osztrák által elcsábított nemzetiségek is a 48-49-iki szolgálataik bérében ígért kedvezmények viszavonása által magukat megcsalatva érezvén, anyira ellenségeivé lettek, hogy készek voltak az ellen a Magyarokkal kezet fogva bármikor harczra kelni. Azért is legelsőben is az éppen három százados emlékünnepélyeiket tartó ref. vallásfelekezetek részére bocsájtott ki egy Pátensnek nevezett leiratot, mely azonban azon felekezetek tetszését egyátalyában nem nyerte meg, és az ellen az ev. ref. felekezet egészben, az Ágostai pedig nagyobb részben felszól lalt ős keriilelenkét nagy gyűlésekéi tartván, azokon ezen kormány intézkedés ellen alegerélyesebben fel léptek, mely gyűlésekben a más vallásnak Római és Görög Catholikusoknak nem csak világi hívei, de lelkészeik is tömegesen vettek részt. Például én Rórn. Cath. vallású létemre ugy a : Sárospataki, mint a Debreczeni nagy gyűlésen jelen lévén, utóbbiban ott láttam a Debreczeni Apát prépostot és a hajdudoroghi Gör.Cath. püspöki Vikáriust, Káilay Emánuel és Ödön szabolcsi, Luby Zsigmond és Jékey Móricz szathmár megyei világi urakat, a rőm. Catholikusok jelenlévői között mint főbb személyiségeket. A kormány egyidejig erőszakkal is életbe kívánta léptetni a Pátensben foglalt szabályzatokat és annak ellenszegülői közül Máday, Ágost. val. szuperintendenst és segéd gondnokát. Zsedényi Ede országos hírű hazafiut perbe fogatta, és elis ítéltette. De utóbb az általános felzúdulást látva a Patens! visza vonta, azzal ugyanis a kormány befolyást akart magának szerezni a protestánsok vallási autonómiájánál, miért kedvezményeket helyezett kilátásba, de azoknak sem a kedvezmény sem a kormány befojása nem kellett. Házi magány ügyeinkben semmi megjegyzésre méltó körülmény nem adta elő magát. A gazdálkodásom most már vásárolt földjeimen és a bérelt birtokon is elég jó sikerrel folyt. Két kis lánykánk szépen növekedett, a nagyobik Ilona, az 5-ik évet Martius végén betöltvén, ősszel a közeli iskolába feladtuk és szorgalmasan és jókedvei járt az iskolába, a kis Piroska pedig [73] oly gyorsan fejlődött, hogy eg}' nyári napon a köles termés ponyvákra terítgetve lévén száradás végett, pesztonkájával őriztettem. A gyermek a kölesben felrenget, a midőn egyszer mindanyiunk bámulatára magától fel állott és pesztrajához lépegetett és attól kezdve rendesen járni és egyes szavakat beszélni is kezdett éppen 10 hólnapos korába. [Későbbi betoldás: I Melléklet az 1859-ik évhez Az 1859-ik év Februar havában Nyírbogdányban tagosítási gyűlés vőlt Nyíri Ferencz sógorom házánál, a ki ott a báró Taliy féle nagy birtokot bérelte és miután felségemnek Tóni nevű nővérét három év előtt nőül vetle, sógorom volt. Az érdekelt birtokosok részben a többi bent lakó birtokosoknál voltak elszállásolva, részben pedig a közelebbi községekben lakozván a napi tárgyalásokra által jöttek, a bíróság azonban és a birtokossági megbízott ügyvéd Nyírynél szállásolván, a tárgyalások nálla tartattak, hova egy napon én és Borbély Gáspár sógorom nem érdekeltségből, hanem csak a végett mentünk által, hogy az ott együtt lévő ismerősökkel találkozhassunk. És éppen e napon folytatott magány társalgás közben Nagy Lajos ügyvéd elbeszélte, hogy milyen nagy hátramaradása az a tudományos ügyeknek, hogy a magyar tudományos Akadémia házalni kénytelen a végett, hogy gyűléseket tarthasson. Legközelebb is egy már meghirdetett nagygyűlést a miatt nem sikerült megtartani, mivel a folytonos bálok miatt minden vendéglőkben található alkalmas helyiségek elvoltak foglalva, s így az Akadémia nem tudott hol öszeülni. Építeni kellene aláírások utján gyűjtendő pénzből egy palotát az Akadémiának; mire pro et Contra megvitatván a jelen lévők a dolgot, az ott lévő Korányi Frigyes,
