Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - A szabadságharc

röl rá érünk majd reggel is beszélni, most aludni térek. S a bérlőné által sajátkezűleg vetett elég tiszta ágyban reggelig jó ízűen aludtam. Másnap délig ott kelett várakoznom, a míg a bérlő a haszonbért ösze csinálta, magánál nem lévén a megkívántató öszeg készletben. Délután haza indulván sötétedésre Vajára értem, hol lovaim abrakolása közben a Zsidó korcsmában egy frissen sült ludmájat elköltöttem, melyért és egy itze borért mindösze egy ezüst húszast, vagyis 20 ezüst krajczárt fizettem, sőt miután az egy itze bort alig feléig ittam meg, a megmaradt részt kocsisomnak küldte ki a korcsmáros. A hóid felkeltével haza indulván 9 1/2 órakor este haza érkeztem és Rakovszyt még nállunk találván vele a Zászló átadás módozatát közöltem, s azt egészben helyeselte, valamint azt az elhatározásomat is helyben hagyta, hogy 1848. Junius 1én félben maradt tanulásom folytatására visza nem mentem az Iskolába másod évi jogra, hanem ithon bevárom, míg Kossuth, Török, Angol segedeleméi, Oláh országon keresztül betör Erdélybe és akkor ithon szervezkedve eleibe menénk és újra kezdenénk a szabadság harczot. Ugy vélekedtünk ugyanis: hogy ha Kosuthnak ezen általunk reménylett betörése sikerül, az esetben ott lesz nekem a katonai pálya, melyen 19 éves koromra tekintettel már edig elég előmenetelre tettem szert, egy olyan kitűnő Zászlóalynál, mint a 48-ik, kinevezés sorrendje szerint legidősebb hadnagy lévén. Ha nem sikerül, akor sincs szükségem a jogvégzésre, mert az esetben a Német önkényűleg uralkodván attól semmi hivatalos állást el nem fogadok, nem segítek neki nemzetem leigázásába, hanem jő Anyám meiert meghúzódva, annak gazdálkodását vezetem, míg nállamnál 8 illetve 10 évvel idősebb fivéreim igyekeznek maguknak külön megélhetési módot szerezni. Az idősbb, t.i. Gábor ügyvédkedéssel foglalkozik és a végett valamelyik bírósági székhelyre költözik át, az ifjabb Ádám legközelebbi tavasszal Eörbe megyén ottani apai birtokunkba gazdálkodni és esetleg családot alkotni megfelelő házasság által, mely tervezgetések azonban nagyon kis részben mentek telyesedésbe. Ember tervez, Isten rendez! Annyi bizonyos, hogy én nem mentem többé az iskolába és hogy jó Anyám haláláig vele gazdálkodtam, de hát Kosuthot hiába vártuk, az nem láthatta többé a legkétségbe ejtőbb körülmények között elhagyott hazáját. Nem sokára azután az Osztrák kormány berendezte a közigazgatást. Minden megyének egy kormánybiztost neveztek ki, perse azokból a haza árulókból, a kik a forradalom alatt az osztrákkal tartottak és a Muszka segítség behívásában, sőt azok vezetésében is részt vettek és azokat megye Főnököknek nevezték el. Szabóles megyében Drevenyák Ferencz csobaji birtokos vette fel ezt a hon árulással járó tisztséget, a ki alantasabb állásokra nem tudván megfelelő egyéneket kapni ugy segített magán, hogy az adig szolgálatban vóll kültisztviselőket, fő- és alszolgabírákat, esküiteket meghagyta állásukban, a kiknek nagy része elis vállalta a szolgálatot és ily formán Kemecsén Répásy János fő- és Mikecz Pál alszolgabírónak megmaradt, kik ugy a közigazgatási, mint törvénykezési ügyeket kezelték. Abauj megyében az én Anyám fivére Olasz János lett a Megye főnök, ki szintén Pecsovics hírben állott a forradalom ideje alatt és egész idő alatt Kassán a Slikk védelme alatt tartózkodott, kivel még fiatal korában, mint Nyíregyházán állomásozott huszár hadnaggyal szoros barátságot kötött, lévén mindketten jobb szemükre vakok. S a midőn Görgey a bányavárosok felől Kassára érkezett, az éti kedves nagybátyám ónét állítólag drótos tótnak öltözve menekült el, bár ezt az öreg holtáig erössen tagadta. Azt azonban beismerte, hogy az Osztrák iránti ragaszkodást azért simulálta, mivel azt remény lette, hogy a forradalombani szerepléséért Compromitált Báró Vay Miklóstól a forradalom legyőzése után elkobzandó javakat ezen viselkedéséért megnyerheti, melyeknek a Zemplén, Borsod, Abauj megyébeni részei őt örökösödés utján megilletnék. Ugyan is, ős apja anyai ágon nekem is ősöm Marusi Olasz Ferencz Il-ik Rákóczy Ferencz alatt a Szerencsi alkotmányozó gyűlésen Status Saecretáriusá választatott, 1705-ben pedig Status Consiliariusnak neveztetett ki. Mint ilyen a trencsíni szerencsétlen csata után a Tepliczi fürdőben a Németek által elfogat-