Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - A szabadságharc

mította és utat nyitott magának a híd felé. Mit látva Pilissy töbed magával viszauszott, a víz folyása őket lejjebb csapván éppen a csapat elejére jutott és a támadóknak élére állott. Igen kedvező vőlt a zászlóalyra nézve az, hogy a folyó és töltés közötti bozótos, füzes lankáson a síkon lévő lovasságnak különben is bizonytalan sikerű pisztoly pufogtatásai ellen védve vőlt, míg ő a töltés belső oldaláról, jól fedett állásból lövöldözhetet a rétszélre tömörült lovasságra, mely pozitiőja tarthatatlanságát csak hamar átlátván sietve elvonult, így a zászlóaly, a különben is közel lévő hidat minden további háborgatás nélkül elérvén azon átvonult, de a hídfőhöz őrséget állított. Másnap éjszak felől távolabbi ágyúzás halaltszott. Mint este felé tudomásunkra jutott, az első hadtest, Nagy Sándor tábornok által vezetve, kierőszakolta a Vághoni átjövetelt Szerednél és ugyan ott mégis telepedett. Mi tovább is Negyeden maradtunk, hová napról napra gyülekeztek a Il-ik hadtest csapatai és részben ott, részben Farkasdon beszállásoltak, végre Junius hó 20-án a még Guttán maradt része a II-ik hadtestnek a Szekulics zászlóalyai is megérkeztek és már korán reggel megkezdették a támadást a Galantáról előnyomuló osztrák sereg ellen. Csakhamar általánossá vált a csata, az ellenség Pered községei foglalta el, hol a Il-ik hadtest hoszas csatározás után szuronytámadást intézett ellene, Rakovszky Őrnagy, ki aznap Szekulics ezredest helyettesítette a 25-, 48-, 52- és 56-ik honvéd és egy zászlóaly Donmiguelből álló hadosztályával a községet rohanta meg, előnyomultunk házról házra ostromolva a templomig, a hol egy rejtett pozitióból kártács tűzzel fogadott s az előnyomulást megállította, akkor Azsboth Lajos tábornok egy ujjabb brigáda élén az általa már elfoglalt peredi erdőből törtetett elő, az ellen rejtett ütegét elfoglalta, maga mindenütt a brigáda élén lovagolva, osztályunkkal egyesülten az ellenséget rendetlen futásra kényszerítette, mely azután sok halottat és sebesültet és mintegy' 70-80 foglyot hátra hagyva Deákin át Galántha felé futott. Mi Deákiig üldöztük, honét viszatérve Zsigárd alatt telepedtünk le, a hová már akkor a III-ik hadtest egy része is megérkezett Vágselye felől, sőt Görgey is megérkezett és a hadtest és osztály parancsnokokat a községbe szállására rendelte. Hová Rakovszky Őrnagy is elmenvén, azzal a leverő hírrel érkezett visza, hogy hadtestünk hős parancsnokát Azsboth tábornokot állásától felmentette azért, hogy az ellent, be nem várva a III-ik hadtest megérkezését, megtámadta, és helyére Kászonyi ezredest nevezte ki; a III-ik hadtest parancsnokát Knezicset pedig azért mozdította el, mivel a csatából indokolatlan késedelmezés miatt elkésett, kinek helyére Leiningent, egy elismert vitézségü ezredest nevezte ki, utóbbi kinevezésébe bele vőlt nyugodva Rakovszky, de Kászonyit nem óhajtotta parancsnokának, de különösen sajnálta a kiváló vitézségi! Azsbothot, a ki az nap is megmutatta, hogy vezérnek született, a midőn Peredre zászlóalyai élén egyik csapat zászlóját kezében lobogtatva lóháton rohant be és kifáradt katonáiba ujj lelkesülést keltetett. Ki is jelentette, hogy fél, helyesebben tart attól, hogy a holnapi nap nem fog olyan szerencsésen végződni, mint a mai, mert az bizonyos, hogy holnap ujjabb csata lesz, még pedig nagyobb a mainál, mert az edig Szerednél állott I-ső hadtest ónét tul a Vághon Gutára vonult be, s így az azzal szemben állott osztrák sereg felszabadult és így a németek holnap két anyian lesznek, sőt tartani lehet tölle, hogy a Morvái határok felől jövő Muszka hadtest is megérkezhet, míg az I-ső hadtestünk pedig semmi esetre sem érhet ide, mert igen nagy kerüléssel juthatna ide az Aszódi kis Duna hídján, na de majd meg látjuk, mit hoz a holnapi nap reánk, mi minden esetre mindent megteszünk, a mi töllünk telik! Másnap délelőtt ismét Perednél találkozott a két sereg, melyet Leiningen, mint a III-ik hadtest ujj parancsnoka korán reggel megszálván, a túlnyomó ellenséggel szemben egész napon át megtartotta, a Il-ik hadtest a Peredtől balra elterülő síkságon lévén kénytelen állást foglalni, az ütközet hevében megérkezett Panjutin féle muszka hadtest ágyutüzének nagyon ki vőlt téve s a miatt igen sokat veszített; a mint Rakovszky Őrnagytól halottam, az éjjel érkezett orosz hadtestei az ellenség ereje több két any inal, mint a menyivel mi rendelkezhettünk,