Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

107. DRATSAYNÉ SÁPI Eszter Diákszókincs a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc ének-zene és testnevelés tagozatú általános iskolából (1990) 16 oldal Hódmezővásárhely, Csongrád vm. A szótár közel 400 adatot tartalmaz: tanulók és tanárok szólítónevei, szóláshasonlatok stb. [EA 24 480] 108. DRATSAYNÉ SÁPI Eszter Iskolai szokások a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc ének-zenei általános iskola gyermekközösségében (1991) 6 oldal Hódmezővásárhely, Csongrád vm. A nyugalmazott pedagógus szerző leírja a címben jelzett iskolában az osztályközösségek által gyakorolt alkalmi szokásokat: karácsony, április elseje, a vakáció kezdete, a végzősök búcsúztatása, a ballagás; bemutatja a pedagógus- és gyermeknap alkalmával készített dekorációt, kellékeket, jelmezeket, cselekményeket, beszédeket. Beszámol emellett a diszkózene térhódításáról az iskolában; leírja 1990-1991. évi tanítványainak keresztnevét; végül leírja az iskoláskorú gyermekek megkeresztelésének szokását a rendszerváltás után, megemlítve a bérmálási előkészületeket is. [EA 24 645] 109. DRAVICZKY Imre Hajdúnánás tanyavilága I-II. (1991) 559 oldal, 136 fénykép, 8 térkép Hajdúnánás, Hajdú vm. 11/158-216. oldal: A kétkötetes munkából szinte teljes áttekintést kapunk a pusztai életről, a pusztán formálódó tanyák életéről, a tanyákhoz kötődő hajdúnánási népességről, tulajdonosokról, pásztorokról, cselédekről, munkásokról, a tanyákat irányító vagy azokat szolgáló intézmények tisztségviselőiről, s rajtuk keresztül az utóbbi 80-90 év történetéről. Az oktatás - közművelődés ügyét külön fejezet tárgyalja: számba veszi az iskolákat, tanítók névsorait, egy-egy kiemelkedő pedagógus élettörténetét, vallomásait. [EA 24 668] 110. DRAVICZKY Imre Hajdúnánás iparossága fényében a XVII. század végétől 1949-ig (1995) 401 oldal, 128 fénykép Hajdúnánás, Hajdú vm. A kéziratos mű felöleli Hajdúnánás ipartörténetének két évszázadát. A céhes korszakban kialakult nánási kézművesipar működésén túl bemutatja a szerző, hogyan érvényesült a törvény a gyakorlatban, miként zajlott le a céhszervezet ipartestület váltás. Pontos és hiteles képet rajzol a helyi ipartestületről, szakmai,