Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

95. DÁVID Judit Hódmezővásárhely irodalmi hagyományai (1967) 19 oldal Hódmezővásárhely, Csongrád vm. A dolgozat a XVIII-XX. századi vásárhelyi személyiségeket - írók, költők, lelkészek, tanárok - és irodalmi munkásságukat mutatja be. A kiemelkedő írók életútjainak és alkotásainak vázolása mellett több adat található Vásárhely iskoláira és tanáraira. [EA 15 525] 96. DEÁK Andrea - HERNÁDI Bea - HICSKA Mária - KEREKES Éva - MISI Ágnes - MOLNÁR Márta - TOMAN Ildikó A hatvani középiskolások ragadványnevei (1986) 90 oldal Hatvan, Heves vm. A szerzők egy modern város diákságának ragadványnév anyagát gyűjtötték össze (1833 diáktól), amelyet a névadás eredete szerint csoportosítottak. Elemzésükben értékelik a helyi névadási gyakorlat sajátosságait, kiemelik a legdivatosabb típusú névadást. [EA 23 324] 97. DEÁK Imre Ballagás az oktatási intézményekben az elmúlt évtizedekben (1994) 78 oldal, 67 fénykép Szabolcs vm.; Zemplén vm. A 30-as évektől napjainkig követi a szerző családja körében a ballagáshoz kötődő ünnepségeket, szokásokat, feltűntetve a változásokat is. Mindezt visszaemlékezései alapján írja meg, fényképekkel illusztrálva. Bevezetőjében saját iskolai emlékeiről számol be. [EA 26 137] 98. DEÁK Imre Tanító lettem - Tanítóképzőt végzettek találkozói (1995) 74 oldal, 27 fénykép Sátoraljaújhely, Zemplén vm. A szerző mérleget készített iskoláiról, tanítói működésének állomásairól, oktatásszervezői tevékenységéről. Nemzedékéből számosan a háború áldozatai lettek. A 20, 50, 52 s végül az 55 éves találkozók felidézésével párhuzamosan bemutatja megmaradt tanárait, diáktársait. Falusi tanítóskodását szülőfalujában, Kenézlőn kezdte; 1941-1944 között kárpátaljai ruszin falvakban tanított, hol ruszin, hol magyar iskolában. Kántortanító volt 1948ig, 1954-től pedig a járási művelődési osztályon oktatásszervezéssel foglalkozott, szervezte a kicsi, egytantermes, egy-két tanerős iskolák felszámolását, a körzetesítésen dolgozott. A falusi gyermekekből lett tanítók, kántortanítók különböző, általában sikeresnek ítélt pályát futottak be, elégedettek sorsukkal. Szolgálatukat teljesítették.